Október
––Mikortól számít az ember „idősnek”? A 60 már biztosnak tűnik…
–Segítség! Akaratos a gyerek!
–Segítség! Akaratos a gyerek!
Innen továbbléphet a Kalendárium bevezetőjéhez, ahol egyszerre megnézheti az egyes hónapok tartalmát, vagy külön léphet valamelyik hónapra: január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember, november, december
SZMO írja a Családi Krónikában:
Szeretném érzékeltetni, hogy érzem magam a 60-ban.
Ismered Áprily Lajos verseit? Tőle ez a kettő, és a Március a kedvencem. Ha meggondolom, némi szomorúság van az ámulás mellett: Áprily készül az élet utáni életre. Eddig, ha ismerősnek adtam át a verset, az utolsó sort elhagytam, ne okozzak vele rossz érzést.
Önmagammal ezt nem tehetem meg – merthogy készülni kell: biztos, kevesebb van előttem, mint mögöttem. De jó!
Önmagammal ezt nem tehetem meg – merthogy készülni kell: biztos, kevesebb van előttem, mint mögöttem. De jó!
Meg kell mondani, cseppet sem zavar a 60. Már 60 lennék?
Olyan hihetetlen!
Mennyivel jobb most, mint huszon / harmincegynéhány évesen!
A világ, az élet szép, annyi mindent kell még megcsinálni, annyi öröm vár még ránk! Például az „Onokánk”!
Mennyivel jobb most, mint huszon / harmincegynéhány évesen!
A világ, az élet szép, annyi mindent kell még megcsinálni, annyi öröm vár még ránk! Például az „Onokánk”!
|
Fűmagot vetettem
A vád:
Hogy elhenyélted ezt a szép napot! A védelem:
Nem teljesen: vetettem fűmagot, pár szép nap és a sűrű mag kikel,
eső belőle pázsitot nevel, árnyékot vetnek rá a kerti fák,
jönnek hűsét kívánó unokák, terítenek a gyepre szőnyeget elfekszenek a szőnyegen hanyatt, foszolva-lengő felhőcskék alatt, s nézik a mesemondó, mély eget. |
Ámulni még
Ámulni még, ameddig még lehet,
amíg a szíved jó ütemre dobban, megőrizni a táguló szemet, mellyel csodálkoztál gyerekkorodban. Elámulni megszokottakon:
az andezitre plántált ősi váron, virágokon, felhőkön, patakon, az azúrban kerengő vadmadáron, a csillagon, ha végtelen terek
hajítják át a késő-nyári égen. S ámulva szólni: Most voltam gyerek. S vén volnék már – s itt volna már a végem? |
Hogy már megettük kenyerünk javát, az biztos. Az is biztos, mindannyian vetettünk fűmagot.
Talán diófát is ültettünk.
Talán diófát is ültettünk.
Milyen jó, ha tudunk egymásnak örülni, a világra csodálkozni!
Győri Vilmostól, Kónya Lajostól, Jékely Zoltántól talál néhány szép verset az Olvasni jó rovatban az idősekről: jó szívvel ajánlom.
Kaptunk egy levelet szívesen adjuk tovább:
Nagyszülői örömök előtt állunk, így szemem rááll a gyerekneveléssel kapcsolatos könyvekre. Kiszúrtam a Fegyelmezz! Megéri! c. könyvet, majd az eladó hölgy egy másikat is ajánlott: Az akaratos gyerek születéstől a serdülőkorig. Hála neki érte!
Egyik könyvben sincs "forradalmi" gondolat (a tudós pszichológus tanácsait olvasva szinte hallottam, láttam édesanyámat, mint terelget, formáz engem, milyen fájdalmakat okoztam neki egy-egy meggondolatlanságommal), de van benne néhány ötlet, amin érdemes elgondolkozni.
Jó szívvel ajánlom ezeket a könyveket kisszülőnek, nagyszülőnek, gyerekekkel foglalkozóknak:
tükör önmagunknak, rálátást nyújt szociológiai, pedagógiai problémákra –ami már a 70-es években Amerikában ugyanaz volt, mint most nálunk. Olvasmányos, gondolatmenete könnyen követhető, ajánlásai megfontolandók.
Jó szívvel ajánlom ezeket a könyveket kisszülőnek, nagyszülőnek, gyerekekkel foglalkozóknak:
tükör önmagunknak, rálátást nyújt szociológiai, pedagógiai problémákra –ami már a 70-es években Amerikában ugyanaz volt, mint most nálunk. Olvasmányos, gondolatmenete könnyen követhető, ajánlásai megfontolandók.
Hangsúlyozom: AJÁNLÁSAI MEGFONTOLANDÓK, de nem "szentírás": bizonyára talál majd benne Ön által elfogadható módszert. A fordítás alapja a '92-es bővített kiadás. A könyvek ismertetőit összevontan adom át Önöknek:
Építését 1898-ban kezdték meg, nem sokkal a Ferenc József híd (ma Szabadság híd) építése után. Nevét Erzsébet királynéról kapta. A Duna felett 290 m hosszan ívelő láncszerkezetű híd a maga idejében technikai bravúrnak számított.
1964. november 10-én, az újra épített Erzsébet híd átadási ünnepsége előtti pillanatban készült Bánky Tibor barátunk képe. Ha felnagyítják, látszanak a villamossinek. A másik kép a hídavatásról pár órával későbbi. 1972. szilveszterén mehettünk át utoljára villamossal Pestről Budára, Budáról Pestre.
A képek nagyításához vigye a kurzort a kis kép fölé!
A látássérültek nemzetközi napja Célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és gyengénlátók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való széleskörű és teljesebb értékű beilleszkedés útját.
Az alábbi verseket az ÓDA A FÉNYHEZ c. vak és gyengénlátó költők és írók antológiájából idézzük, melyet 1992-ben a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége adott ki.
Kerekes Géza NE KUTASD
|
Ne kutasd a vakok lelkét,
kiknek örök terhét
nem ismered!
ha megkopogtatod börtönük ajtaját,
csak bántásod zaját,
üvöltő visszhangját hallhatod.
Ne kutasd, mit éreztem
a lepedő alatt,
amikor csont maradt
szent lélektükröm helyén,
és a fény
kialudt örökre,
s most… mint porcelánbögre,
meg-megcsillan mégis
a protézis.
Ne kutasd, mit éreztem,
amikor a szokott helyen
nagyobbra sikerült a milliméter,
és az étel
az ölembe borult.
Ne kutasd, mit éreztem,
amikor zenéről beszéltem,
és megkértelek: kísérj ki …
mert mit ér a vakos rutin,
ha az éttermi budin
részeg szendereg.
|
Amikor véredben ég a vágy…
szemed két tűzgolyó,
tekinteted lávafolyó,
mely hevít, gyújt, éget…
te csak nézed őt, nézed,
s lángoltok szótlanul…
Oly órán én vadul
szorítom húnyt pillám,
mert a porcelán fénye
fagyot lehel.
….
Ne kutasd hát a vakok lelkét!
E börtön terhét
át nem élheted!
El sem képzelheted a
„fekete Nap” gondját.
Hagyd békén
a fények vakondját! 1982.
Kerekes Géza
1929-ben született Kunhegyesen.
Látását 1942-ben csaknem teljesen elveszítette. Szolnokon érettségizett, zenei tanulmányokat folytatott. Hivatásos szórakoztató zenész lett. Írással már fiatalon kezdett foglalkozni. Versei, novellái a szövetség újságjaiban jelentek meg. Az Irodalmi Értesítő pályázatán több alkalommal díjazták műveit
|
Gyengéné Fogarassy Margit VAKSÁG FELÉ
|
A végzet –szörnyű, vad, sötét madár,
Amely mindig fejem felett lebeg–
Lecsap reám egyszer könyörtelen,
És akkor … akkor… én, jaj, vak leszek.
Sziromcsodákat bont a kikelet,
Kalászt dajkálnak szent sugárkezek,
Aranybíborba öltözik az ősz,
De én nem látom, mert én vak leszek.
Lesz szivárvány. És néma éjszakán
A tó tükrén a csillagfény rezeg.,
Lesz délibáb, lesz táncos hópehely,
De nem nekem, mert én már vak leszek.
|
Szíven markol a kínzó fájdalom:
Hogy nemsokára elhagy minden fény.
De halk-szelíden biztat Jézusom:
Ne félj, világítok majd néked én.
Gyengéné Fogarassy Margit
1892-ben született Erdélyben, Árpás községben. Szatmárnémetiben tanítóképzőt végzett. 1931-ben hallását, 1950-ben látását is elveszítette. Alkotásai között gyermekdarabok, vallási témájú versek találhatók. Számos mesét, dalt gyűjtött össze. Lakása Győrben a látássérültek találkozóhelye
|
Hogy született ez a kötet? Körmendi Lajos, a szerkesztő így ír erről előszavában:
Hogy 1924-ben a világ takarékpénztárai megteremtették ezt a napot, arra utal, már akkor túl nagynak találták a pazarlást, megpróbáltak ellene valamit tenni.
Mert egyre pazarlóbbak vagyunk: lopjuk a Föld természeti kincseit, lopjuk egymás idejét, sőt előfordul hogy magunkat lopjuk el a gyerekünktől, a családunktól.
Igen, a gazdagság, az „én megérdemlem” szemlélet önzővé tesz.
Az egyén nem tudja megoldani sok ezer embertársa gondját, de van lehetősége mindenkinek, hogy becsületesen dolgozzon és jót tegyen embertársával, ne feledkezzen meg arról az időről, amikor még közeli ismerőse volt a „nincs”.
Hálásak vagyunk-e az ölünkbe kapott jókért? Hálából továbbadjuk-e azt a jót, amit másoktól kaptunk? Kitől is, kinek is?
A takarékszövetkezetek kitalálták a világnapot.
Arany János: Koldus-ének részlet
Tiszteld apádat és anyádat, ahogy megparancsolta neked Istened, az ÚR, hogy hosszú ideig élhess és jó dolgod lehessen azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked. 5Mózes 5,16
Ravasz László:
A család az emberi életnek létesítő feltétele. A pillanat, amiben az élet támad a férfi és a nő tökéletes eggyé válása, melyből önálló, új élet támad. A gyermeknek át kell adni olyan nagy dolgokat mint az anyanyelv, hit, múlt ismerete, erkölcsi törvények, egyszóval: át kell adni a műveltséget. A család két ember vállalkozása, hogy testükből és lelkükből származó új életet egy emberöltőn át részesévé teszik mindannak, amit ők bírnak, és képessé teszik arra, hogy ezt továbbfejlessze és továbbadja. Ezt a nehéz munkát csak szeretettel, empátiával, felelősséggel lehet elvégezni. Gyermekkorban sokat kell tanulni, fiatal felnőttként meg kell különböztetni, a véleménykülönbségeket áthidalni, békét kötni. Idős korban nem vitatkozunk, nem oktatunk, csak hordozzuk a terhet, amely minél nehezebb, annál hamarabb megszűnik, és annál fájdalmasabb űrt hagy maga után. De az élet mind három szakaszában azonos a törvény: tiszteld apádat és anyádat, szeresd, és becsüld meg.
Minden családban, a társadalomban meg kell történnie a nemzedékváltásnak Isten törvénye szerint úgy, hogy az új generáció a régitől átvegye a múltat, a jót, de minden átvétel ne csak folytonosság, hanem pozitív megújulás is legyen.
A továbbolvasóra sok izgalom vár: Luther Márton, Aquinói Szent Tamás által meglátják, mai problémáink mennyire ugyanazok, mint a középkorban élőknek. Jó megismerni Raj Tamás szemléletét is.
A Játszani, olvasni jó rovatban az "Írásra bíztatom" és az Emlékek c. verses olvasnivalóra hívom fel figyelmét.