1077 Budapest, Nagydiófa u. 24. Tel.: 215-6864 Mobil: 06-30-260-6834 E-mail: jatekudvar@jatekudvar.hu Nyitva: H-P 10-18, Sz 10-13
Itt tudsz vásárolni...
Autómodell antikvár
Vonat antikvár
Bábbolt
Csodás házak
Makett antikvár
Mese antikvár
Minikönyv antikvár
Ólomkatonabolt
Az egymásratalálásban segít az 
Augusztus
– 1900. augusztus 1-jén megindult a villamosközlekedés
az Üllői úton a Nagyvárad tér és a Szarvas csárda között
az Üllői úton a Nagyvárad tér és a Szarvas csárda között
– Tisztelet a hősi halált halt tűzoltóknak. 2006. augusztus 9.
– Augusztus 20. történelmünkben
– Augusztus 20. történelmünkben
– A játék életünk része. De életünk nem játék.
Gondolkodjunk életünkről: játékból se mondjuk: „biz’ Isten”
– Isten nevei a Bibliában
– Isten nevei a Bibliában
Továbblépés:
Sajnos a kép nem 1900-ban, nem a külső Üllői útról, hanem 2 évvel később, a klinikáknál, és az Iparművészeti Múzeumnál készült, de villamossal!
Figyelje meg a régi Budapestet bemutató képeken milyen lüktető az élet, milyen sok villamos járt már a századfordulón!
Figyelje meg a régi Budapestet bemutató képeken milyen lüktető az élet, milyen sok villamos járt már a századfordulón!
meghalt három fiatal tűzoltó a műszaki egyetem pincéjében keletkezett tűz oltása közben.
Az ő tiszteletükre, emlékükre idézünk a Könyvek > történelem rovatban útvölgyi Mihály Magyar tűzoltóemlékek c. könyvéből.
István uralkodása alatt a „Törvénylátó napokat”, azaz a királyi tanácsot augusztus végén, Fejérváron tartották.
István 1038. augusztus 15-én halt meg.
1083: I. István szentté avatásának napja
Augusztus 20 Nagy Lajos uralkodásától egyházi ünnep.
1771-ben XIV. Benedek pápa csökkenti az egyházi ünnepek számát, ennek „áldozata” lett Szent István napja is.
Mária Terézia nemzeti ünneppé emeli
1848-ig folyamatosan egyházi és vallási ünnep
A szabadságharc bukása után tiltott.
1860-ban megemlékezés, ami országos tüntetéssé terebélyesedett. Ezután a hatalom eltűrte.
1884. Vita a képviselők között: március 15, vagy augusztus 20 az állami ünnep? Protestáns képviselők nem támogatták, mivel katolikus ünnepnek tartották, nem találták alkalmasnak a nemzeti egység kifejezésére.
1891 Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. Felekezetek, nemzetiségek tiltakoztak.
Az aratási felvonulásokat eredetileg az aratás befejezésekor, július 15-én tartották, amikor a kenyeret bevitték a templomba, és megáldották.1897-ben Darányi Ignác földművelési miniszter az aratósztrájkot megfékezte. Az elégedetlenség tompítására, a hangulat javítására Darányi augusztus 20-án országszerte aratóünnepeket szervezett, ahol a kenyeret nemzeti színű szalaggal kötötték át.
A két világháború között az ünnep tartalma átpolitizálódott, Trianonnal emlékeztetéssé vált, különösen 1938-ban, István király halálának 900. évfordulóján.
1945-ben eltörölték.
1947-ig az egyház ünnepelhette.
A későbbi évtizedekben vallási tartalma miatt a rendszer nem vállalta, de megszüntetni sem akarták, ezért új szellemi tartalmat kapott:
1949-1989: augusztus 20 az új szocialista államalapítás, az alkotmány ünnepe. Megerősítették az új kenyér ünneplésének szokását.
1989 óta állami és egyházi ünnep, régi és kevésbé régi hagyományok keverednek.
1991. március 5-én a Parlament a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepévé tette.
A rendszerváltozást követően az első demokratikusan választott parlament 1991. március 5-én döntött úgy, hogy augusztus 20-a legyen a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepe, a Szent István-i koronás címer pedig a köztársaság hivatalos szimbóluma.
„Riválisok” március 15-e és a Kossuth-címer voltak.
Nemzeti ünnepeink még: március 15 és október 23.
István királyróla legpontosabb képet Imre herceghez írott Intelmekből alkothatunk. Az Intelmek a középkori királytükrök sorába illik. Szűcs Jenő „Az első magyar államelméleti értekezés”-nek tartja. Személyes hang jellemzi – irodalmi, történeti értéke kimagasló.
„Úgy hát én sem restellem, szerelmetes fiam, hogy neked még életemben tanulságokat, parancsokat, tanácsokat, javaslatokat adjak, hogy velük mind a magad, mind alattvalóid életmódját ékesítsed, ha majd a legfőbb hatalom engedélyével utánam uralkodni fogsz”
István hangsúlyozza, jó uralkodó törekszik államának minél jobb megszervezésére, de tudja, a legjobb szervezet sem működhet szellemi támaszték nélkül. Vezetőnek az alkalmas, kinek tetteit a keresztyén hitelvek irányítják.
A Tízparancsolat fontosságát emeli ki.
Augusztus 20-án István királyra emlékezve joggal várjuk az általános rendet, amely kiszámíthatóvá teszi a mindennapokat. Mint István tette az állam életében, nekünk is, akik felelősséget érzünk szűkebb és tágabb környezetünk rendjéért, zsinórmértékként kell beépíteni életünkbe a Tízparancsolatot.
Mindegy, ki hol él, mit dolgozik: mások és magunk előtt tetteink minősítenek bennünket, teszik láthatóvá hitünket.
Különböző források alapján összeállította Smidéliusz Gábor Kép: www.zalamedia.hu Földes Péter
Különböző források alapján összeállította Smidéliusz Gábor Kép: www.zalamedia.hu Földes Péter
Ne mondd ki hiába Istenednek, az ÚRnak nevét, mert nem hagyja az ÚR büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét! 5Mózes 5,11
RAVASZ LÁSZLÓ
Legáltalánosabb jelenség a káromkodás: Isten megtagadása, lázadás ellene, a káromkodó Istent meg akarja sérteni. Tulajdonképp ezzel létét ismeri el, mert sértegetni csak létezőt lehet. A csúfolódásban gúny, rosszindulat, káröröm van. A csúfolódót bántja más ember hite, a hitben nyert békessége, ezt a hitet akarja megdönteni, a hívőt saját szintjére rántani.
Sokan gyávák, hogy nyíltan megtagadják Istent, ezért templomoznak, külsőleg vallásosak: képmutatók. Képmutató az a vallásosság, ami megengedi Istennek, sőt elvárja, hogy segítse, megáldja, de kikéri magának, ha kérése nem teljesül, ha fegyelmez.
RAVASZ LÁSZLÓ
Legáltalánosabb jelenség a káromkodás: Isten megtagadása, lázadás ellene, a káromkodó Istent meg akarja sérteni. Tulajdonképp ezzel létét ismeri el, mert sértegetni csak létezőt lehet. A csúfolódásban gúny, rosszindulat, káröröm van. A csúfolódót bántja más ember hite, a hitben nyert békessége, ezt a hitet akarja megdönteni, a hívőt saját szintjére rántani.
Sokan gyávák, hogy nyíltan megtagadják Istent, ezért templomoznak, külsőleg vallásosak: képmutatók. Képmutató az a vallásosság, ami megengedi Istennek, sőt elvárja, hogy segítse, megáldja, de kikéri magának, ha kérése nem teljesül, ha fegyelmez.
A "Tovább"-ra kattintva megismeri Adorján József, Jan Milic Lochman, Luther Márton, Aquinói Szent Tamás magyarázatát.
Ne használd fel hamisan az Örökkévaló Istened nevét, mert nem hagyja büntetlenül az Örökkévaló azt, aki Nevét hamisan emeli fel.
A kersztény hagyomány szerint ez az ige a káromkodást, az ortodox zsidóság szerint az istennév fölösleges említését tiltja, valójában a varázslás, a babona ellen szól, amelyet a tiszta egyistenhit pogányságnak, bálványimádásnak tart. A zsidó nép annak idején Egyiptomból szabadult, amely a varázslás, a mágia melegágyának számított.
A keresztyén Bibliában Az első mondat így hangzik: Én, az ÚR vagyok a te Istened. Érdemes elolvasni Raj Tamás magyarázatát: