Július

– 1846. VII.15-én indult Pest- Vác között az első vassínen
– A játék életünk része. De életünk nem játék.
– A Biblia írása
1621. július 8-án született. Családja kívánságára papi pályára készült, de hamar felhagyott tanulmányaival. Feleségét, hivatalát maga mögött hagyva a párizsi magas körökben élte független életét. Barátjához, Molierehez hasonlóan állatmeséiben ő is csípős iróniával kritizálja kora társadalmi és emberi gyengeségeit. Művei már a 18. században megjelentek magyarul.

A bemutatón ott volt Ferdinand von Zeppelin is, akit 1880. óta foglalkoztattak a gázzal töltött léghajók. Az özvegytől megvette, és levédette a léghajó szabadalmait.
Zeppelin Friedrichshafenben léghajóépítő üzemet hozott létre. Az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZ1 128 m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott, amelyekbe a levegőnél könnyebb hidrogéngázt töltöttek. Két 16 lóerős motor hozta létre a légcsavarok húzóerejét, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult.
A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben. A jármű a próbautakon 31 km/óra sebességet ért el.

Zeppelin megérte járműveinek az I. világháborúban aratott harctéri sikereit is: mintegy 100 léghajót vetettek be katonai célra Az első világháború során épített nagyszámú léghajót bombázásokra és felderítésekre használták, ám ezeket a technikai fejlődés gyorsan túlhaladta. A közel kétszázezer köbméteres, hidrogénnel töltött ballonok 120-140 kilométeres utazósebességgel repültek. Zeppelin kitűnő mérnököket gyűjtött össze, tervei megvalósításához azonban igen sok pénzre volt szüksége.
1846. július 15-én Pest és Vác között indult el.
A Szépirodalmunk nagyjai rovatban 2005. 09. 4-én bemutattuk, Jókai hogyan viszonyult a könyvekhez, mennyire támaszkodott könyvtárára. Az ő vallomása válasz és igazolás erre a parancsolatra.

|
BETŰTIPUSOK
![]() Székely-magyar rovásírás
![]() Teremtés könyve 1-4 héber
![]() Teremtés könyve 1-4 görög
Kezdetben teremtette
Isten az eget és a földet. A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket, és Isten lelke lebegett a vizek fölött. Isten szólt:
„Legyen világosság”
és világos lett. Isten látta, hogy a világosság jó. Isten elválasztotta a világosságot a sötétségtől. Teremtés könyve 1-4 latin |
Miután a Szinaj hegyi kinyilatkoztatás után Mózes 40 napot töltött a hegyen, magával hozta a kőbe vésett igéket. „Leszállt Mózes a hegyről, és a tanúság két táblája a kezében volt, mindkét oldalán írott tá5blák, erről, arról is írva voltak. S a táblák Isten alkotásai voltak, és az írás Isten írása volt, a táblákba vésve.” (2Móz. 32, 15-16) Tudjuk, ezeket a kőtáblákat Mózes, az aranyborjú láttán összetörte, s az új táblákat immár neki kellett elkészítenie. „Kifaragott két kőtáblát, amelyek olyanok voltak, mint a korábbiak” (2Móz. 34,4)
Hagyomány szerint a Tízparancsolat elhangzásakor a nép nemcsak hallotta, látta is a szent szöveget a hegy csúcsa felett, „fehér tűzzel írva fekete tűzre” A Szentírásban ez így olvasható: „az egész nép látta a hangokat és a tűzcsóvákat” (2Móz 20,15) Az egyik talmudi mester szerint az igék folyamatos írással jelentek meg, nem volt bennük szóköz. Ez azért érdekes, mert az írástörténészek szerint is ilyen lehetett a legősibb írásforma.
A kőtáblák mérete 3-6, a kettőé együtt 6-6 arasz volt. A két kőtáblát Mózes elhelyezte a szövetség ládájába (5Móz. 10,5), de a zsidó hagyomány szerint az összetörteket is mellétette figyelmeztetésül: a lázadás és következménye, hogy törvény nélkül széttörik a nép.
Mindkét táblán öt-öt parancsolat helyezkedett el, az első táblán Isten és a nép közti törvények –ma vallási-erkölcsi parancsolatoknak nevezzük, a másodikon az egyes ember és embertársa közti, mai szóval társadalmi-erkölcsi parancsolatok találhatók.
A Tízparancsolat első szava (Anókhi =Én vagyok) Istenre vonatkozik, így az első tábla tartalmát jelképezi, míg utolsó szava (leréakhá = a felebarátodé) a második tábla lényegét szimbolizálja. A törvény legfőbb célja, hogy elvezesse az embert az elsőtől az utolsóig, az Egyisten tiszteletétől az emberszeretetig.
A héber írás a világ legrégibb ismert betűírása. Rokonságban áll a föníciai, arámi, közvetve a görög, latin, szanszkrit, és a magyar rovásírással is.
Az első betűtábla (21 óhéber betű) az ún. protosémi felirat, a pusztai vándorlás korából, kb. ie. 1450-ből származik, és a Szináj hegy közelében találták meg. A második a haifai lelet, közvetlen a zsidó honfoglalás után, ie. 1400 körül keletkezett.
A „betű” szó egyik mai héber megfelelője az ősi tévá, ami eredetileg ládát, dobozt jelent, mert a betűk többnyire megférnek egy kis négyzetben. Ezért nevezik a héber írást kvádrá-tának, azaz négyzetes írásnak.
A héber betűk többnyire csak a mássalhangzót jelölik, ezért olykor segédbetű könnyíti meg az olvasást. Az első három mássalhangzó a kabbala szerint „tiszta”, mert kiejtésükkor nem ütköznek a száj hangképző szerveibe. nem véletlen, hogy ezek alkotják a JHVH nevet.
„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” A szent szöveg minden szava és betűje jelentőséggel bír, üzenetet hordoz. Ezért érdemes kibogozni a bennük rejlő titkot és tanítást, hogy lelkileg és szellemileg épüljünk általa.
A Szentírás első mondata éppen hét szóból áll, ez megfelel a hétnapos teremtéstörténetnek; ebből a hétből Isten szava (Elohim) a szombatra utal, a többi a páros és páratlan napoknak felel meg. A héber Biblia első szava (brésit=kezdetben) hat betűből áll, utalva a teremtés hat napjára. Azért nem hét betű, mert a kezdetben nincs benne a teremtés végkifejlete. Kérdés, megvalósul-e a teremtés célja, a világ és az emberiség nagy szombatja? Ez rajtunk, embereken múlik.
|


Hadd hívjam fel figyelmét, a könyvrovatot bevezető versre: Köszönet a könyvnek Szádik, XIX. századi türkmén költő írta.


