Július

– VII.  8-án született Jean de La Fontaine francia író 1621-1695.
– VII.  8.-án született Ferdinand Zeppelin német altábornagy,
    a léghajó feltalálója 1838-1917.
– 1846. VII.
15-én indult Pest- Vác között az első vassínen
    járó gőzvasút
– A játék életünk része. De életünk nem játék.
   Gondolkodjunk az életünkről: játékból se csináljunk ...
– A Tízparancsolatért érdemes volt feltalálni az írást
– A Biblia írása
Továbblépés:
1621. július 8-án született. Családja kívánságára papi pályára készült, de hamar felhagyott tanulmányaival. Feleségét, hivatalát maga mögött hagyva a párizsi magas körökben élte független életét. Barátjához, Molierehez hasonlóan állatmeséiben ő is csípős iróniával kritizálja kora társadalmi és emberi gyengeségeit. Művei már a 18. században megjelentek magyarul.
Egyik legismertebb meséje a Tücsök és a hangya.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Elterjedt hiedelem, hogy a hangyák télire élelmet gyűjtenek maguknak. Az bizonyos, hogy vannak hangyafajok, főleg déli vidéken, amelyek gyűjtenek, de a mi hangyáink között egy faj sincs, amelynek téli raktára volna. A hazacipelt rovarok, hernyók csak a napi fogyasztást szolgálják, de nem télire valók, hiszen a hangyák télen dermedten alszanak. A mendemondát igen elterjedtté tette La Fontaine meséje a muzsikáló tücsökről és a szorgalmasan dolgozó hangyáról. A mese csak mese, s a valóságban sem a tücsök, sem a hangya nem eszik télen. /Kíváncsiak Klubja 1978
A világon az első kormányozható, fémből épült léghajó Schwarz Dávid keszthelyi fakereskedő nevéhez kötődik. Schwarz léghajója 47,5 méter hosszú, 13,5 méter átmérőjű, két végén kúpos, henger alakú test volt. A szerkezet robbanómotorral, alumíniumvázzal és -borítással készült. A feltaláló halála miatt özvegye irányította az utolsó munkálatokat. A magyar mérnök szerkezete 1897 novemberében tette meg egyetlen próbarepülését Berlinben. A pilóta egy ékszíj elszakadásától megrémült és túl sok hidrogént engedett ki a ballonból. A gép lezuhant és kettétört.

A bemutatón ott volt Ferdinand von Zeppelin is, akit 1880. óta foglalkoztattak a gázzal töltött léghajók. Az özvegytől megvette, és levédette a léghajó szabadalmait.


Zeppelin Friedrichshafenben léghajóépítő üzemet hozott létre. Az általa tervezett első irányítható léghajó, az LZ1 128 m hosszú volt, és 16 elválasztott gázzsákot tartalmazott, amelyekbe a levegőnél könnyebb hidrogéngázt töltöttek. Két 16 lóerős motor hozta létre a légcsavarok húzóerejét, oldal- és magassági kormányaival már teljesen kormányozhatónak bizonyult.
A léghajó első próbaútját 1900. július 2-án tette a Boden-tó felett és 17 percig tartózkodott a levegőben. A jármű a próbautakon 31 km/óra sebességet ért el.

Az egyre jobb repülési eredmények egyre nagyobb érdeklődést és népszerűséget teremtettek személye körül. A második léghajó megvalósításának csak adományokból tudta elkezdeni. 1908-ban az új léghajó Kornsand közelében a földbe csapódott. A baleset példátlan adakozási hullámot váltott ki a németekből. 6 millió márka érkezett Zeppelinhez, aki e pénzből létrehozta a Zeppelin Léghajógyárat és a Zeppelin alapítványt. A hadsereg megvásárolta és hadrendbe állította a Zeppelint, de 1909-től kezdve a polgári használata is lehetségessé vált. A Zeppelin-léghajókra alapozott Német Légiforgalmi Társaság (DELAG) 1914-ig 1500 felszállása során 35000 utast szállított balesetmentesen

Zeppelin megérte járműveinek az I. világháborúban aratott harctéri sikereit is: mintegy 100 léghajót vetettek be katonai célra Az első világháború során épített nagyszámú léghajót bombázásokra és felderítésekre használták, ám ezeket a technikai fejlődés gyorsan túlhaladta. A közel kétszázezer köbméteres, hidrogénnel töltött ballonok 120-140 kilométeres utazósebességgel repültek. Zeppelin kitűnő mérnököket gyűjtött össze, tervei megvalósításához azonban igen sok pénzre volt szüksége.
A háború végét nem érte meg: 1917. március 8-án meghalt.

1846. július 15-én Pest és Vác között indult el.
A 34 km hosszú vasút az osztrák határtól Pozsonyon és Pesten keresztül Debrecenig építendő vonal első szakaszaként épült meg. Építtetője az Ullmann Móric által alapított Magyar Középponti Vasúttársulat volt. Az avatáson megjelent előkelőségekkel a két mozdony 28 km/h sebességgel "száguldott" Vácig. A személykocsikban még nem volt üvegablak, világítás és fűtés.
Az első indóház a mai Nyugatival szemközti oldalon állt. A korabeli újság így tudósította olvasóit: „Belépve a csarnokba, amelyből az indulás történik, azonnal meg vagyunk lepetve az épület belsejének óriási nagyságától – a középen ötszörös vaspálya – ezek között kettő párhuzamos, s csak messze az udvartól kinn a mezőn hajlanak el egymástl, egyik Vácz, a másik Szolnok felé…”
A második vonal Pest és Szolnok között nyílott meg 1847. szeptember elsején. Az 1850-es években már Szeged és Debrecen is bekapcsolódott az országos hálózatba.   Forrás: A vasút története Közl. Múz. Kiadványa
 
"Ne csinálj magadnak istenszobrot, semmiféle képmását azoknak, amik fenn az égben, lenn a földön, vagy a föld alatt a vízben vannak. Ne imádd és ne tiszteld azokat  mert én, az ÚR, a te Istened féltőn szerető Isten vagyok! Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is, harmad és negyed ízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem és megtartják parancsolataimat.” 5Mózes 5,8-10
 
ADORJÁN JÓZSEF
A bálványimádás célja, hogy istent közel valóvá tegye, akit be lehet tenni a zsebbe, nyakba, uralkodhatok felette. Csakhogy minden ábrázolás torzkép. Sem a világot, sem az embert, sem Istent nem ábrázolja helyesen. A középkor nagy tévedése a szentképek alkalmazása: általuk nem ismerhető meg Isten. Ő az olvasás által, a képek, szobrok kiiktatásával terelget bennünket a Szó, az Ige, a valódi tanítás felé, az írásbeliség útjára. Az olvasás, a tanulás jövőnk alapja.
„Hajtsátok uralmatok alá a földet” Babonákkal, vallásos eszközökkel nem uralkodhatunk a természet olykor félelmetes erői felett. Csak a természettudományra támaszkodva uralhatjuk az ég, föld, vizek erőit, hogy szolgáljanak nekünk. Azonban csak hittel párosítva tudunk jól uralkodni a világon.
Ebben a parancsban Isten azt a lehetőséget és felelősséget ruházza ránk, hogy emberként uralkodjunk a mindenség felett.
a Tízparancsolatért fel kellett találni az írást.   
Az atombombát a természetfelettiség rabláncaiból felszabadult ember találta fel. De azt, hogy használja, csak egy természetfeletti erkölcsi rendbe vetett hit akadályozhatja meg.          Ravasz László 1951.
Evolúciónk iránya (13,5 x24,5 x 31,5 cm, bronz 
Ezt a szobrot figyelmeztetésül szánom! A mesterséges, ezért nagyon sok esetben erősen életpusztító vegyianyagok sokezer tonnájának bármi okból való szétszórása csak rossz véget hozhat az emberiségre, s a baktériumok és rovarok kivételével az összes élőlényre.
A szobrok egy fulvén származék három, rezgéssel előálló alakzatát ábrázolják. A molekula 102 lehetséges rezgési alakzata közül azt a hármat választottam, ami a mai, tudathasadásos embertől a Földet egykor elözönlő rovarokig vezeti a nézők gondolatait. A rovarok és baktériumok a gyors nemzedékváltásra való képességük miatt minden mérgezéshez képesek gyorsan hozzászokni.
Ez a vegyület annyira reakcióképes, olyan hevesen lép reakcióba a levegő oxigénjével, hogy attól meggyullad. Tehát pirofórus! Olyan, mint egy pokolgép!
Vizi Béla a Veszprémi Vegyipari Egyetem szervetlen tanszékének tanára. A világon egyedüli, aki a kémiai képletek alapján készíti kisplasztikáit.
 
A tudósok, „írástudók" felelőssége, hogy a megszerzett tudást, információt hogyan használják fel!  
Vigyázzunk a Földre! Felelősek vagyunk érte!
 

A Szépirodalmunk nagyjai rovatban 2005. 09. 4-én bemutattuk, Jókai hogyan viszonyult a könyvekhez, mennyire támaszkodott könyvtárára. Az ő vallomása válasz és igazolás erre a parancsolatra.
 
A főniciai rovásírás és a héber abc. A modern ivritben  ma is jobbról balra írnak.
 
A főniciai rovásírás és a görög abc. A görögök fordították meg az írás irányát balról jobbra.
BETŰTIPUSOK
 
Székely-magyar rovásírás
 
Teremtés könyve 1-4   héber
 
Teremtés könyve 1-4  görög
 
 
Kezdetben teremtette
Isten az eget és a földet.
A föld puszta volt és üres, sötétség borította a mélységeket,
és Isten lelke lebegett
a vizek fölött.
Isten szólt:
„Legyen világosság”
és világos lett.
Isten látta, hogy
a világosság jó. 
Isten elválasztotta
a világosságot a sötétségtől.

Teremtés könyve 1-4   latin
Miután a Szinaj hegyi kinyilatkoztatás után Mózes 40 napot töltött a hegyen, magával hozta a kőbe vésett igéket. „Leszállt Mózes a hegyről, és a tanúság két táblája a kezében volt, mindkét oldalán írott tá5blák, erről, arról is írva voltak. S a táblák Isten alkotásai voltak, és az írás Isten írása volt, a táblákba vésve.” (2Móz. 32, 15-16) Tudjuk, ezeket a kőtáblákat Mózes, az aranyborjú láttán összetörte, s az új táblákat immár neki kellett elkészítenie. „Kifaragott két kőtáblát, amelyek olyanok voltak, mint a korábbiak” (2Móz. 34,4)
Hagyomány szerint a Tízparancsolat elhangzásakor a nép nemcsak hallotta, látta is a szent szöveget a hegy csúcsa felett, „fehér tűzzel írva fekete tűzre” A Szentírásban ez így olvasható: „az egész nép látta a hangokat és a tűzcsóvákat” (2Móz 20,15) Az egyik talmudi mester szerint az igék folyamatos írással jelentek meg, nem volt bennük szóköz. Ez azért érdekes, mert az írástörténészek szerint is ilyen lehetett a legősibb írásforma.
A kőtáblák mérete 3-6, a kettőé együtt 6-6 arasz volt. A két kőtáblát Mózes elhelyezte a szövetség ládájába (5Móz. 10,5), de a zsidó hagyomány szerint az összetörteket is mellétette figyelmeztetésül: a lázadás és következménye, hogy törvény nélkül széttörik a nép.
Mindkét táblán öt-öt parancsolat helyezkedett el, az első táblán Isten és a nép közti törvények –ma vallási-erkölcsi parancsolatoknak nevezzük, a másodikon az egyes ember és embertársa közti, mai szóval társadalmi-erkölcsi parancsolatok találhatók.
A Tízparancsolat első szava (Anókhi =Én vagyok) Istenre vonatkozik, így az első tábla tartalmát jelképezi, míg utolsó szava (leréakhá = a felebarátodé) a második tábla lényegét szimbolizálja. A törvény legfőbb célja, hogy elvezesse az embert az elsőtől az utolsóig, az Egyisten tiszteletétől az emberszeretetig.
 
A héber írás a világ legrégibb ismert betűírása. Rokonságban áll a föníciai, arámi, közvetve a görög, latin, szanszkrit, és a magyar rovásírással is.
Az első betűtábla (21 óhéber betű) az ún. protosémi felirat, a pusztai vándorlás korából, kb. ie. 1450-ből származik, és a Szináj hegy közelében találták meg. A második a haifai lelet, közvetlen a zsidó honfoglalás után, ie. 1400 körül keletkezett.
A „betű” szó egyik mai héber megfelelője az ősi tévá, ami eredetileg ládát, dobozt jelent, mert a betűk többnyire megférnek egy kis négyzetben. Ezért nevezik a héber írást kvádrá-tának, azaz négyzetes írásnak.
A héber betűk többnyire csak a mássalhangzót jelölik, ezért olykor segédbetű könnyíti meg az olvasást. Az első három mássalhangzó a kabbala szerint „tiszta”, mert kiejtésükkor nem ütköznek a száj hangképző szerveibe. nem véletlen, hogy ezek alkotják a JHVH nevet.
 
„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” A szent szöveg minden szava és betűje jelentőséggel bír, üzenetet hordoz. Ezért érdemes kibogozni a bennük rejlő titkot és tanítást, hogy lelkileg és szellemileg épüljünk általa.

A Szentírás első mondata éppen hét szóból áll, ez megfelel a hétnapos teremtéstörténetnek; ebből a hétből Isten szava (Elohim) a szombatra utal, a többi a páros és páratlan napoknak felel meg. A héber Biblia első szava (brésit=kezdetben) hat betűből áll, utalva a teremtés hat napjára. Azért nem hét betű, mert a kezdetben nincs benne a teremtés végkifejlete. Kérdés, megvalósul-e a teremtés célja, a világ és az emberiség nagy szombatja? Ez rajtunk, embereken múlik.

 
Miért kezdődik az egész Szentírás a bét, vagyis a második héber betűvel, és nem az elsővel, az aleffel? Mert a teremtett világ nem egyértelmű, ha az ember megőrzi Isten parancsait, ha az erkölcs alapján áll, fennmarad. Ha nem, elpusztul a világ. Az isteni törvény, a Tízparancsolat első szava Anókhi = Én vagyok viszont az Örökkévalóra, a vele való szövetségre utal. Ez a szövetség, az erkölcsi törvény, a Tízparancsolat betartása biztosítja a világ fennmaradását.A Tóra utolsó betűje a lame:  jelentése ösztöke, amelynek gyöke a tanulás szavával azonos. Ezzel a Tóra arra kíván bennünket ösztökéni, hogy tanuljunk, ismerjük  meg minél alaposabban a Szentírás gondolatait és üzenetét, hogy tanulsággal szolgáljanak nekünk az élet minden pillanatában.
A Tóra utosó betűje a lamed, az első a bét. Ha ezt összeolvassuk, értelmes, jól ismert héber szó jelenik meg:  szív. Éppen ez a Tóra lényege.
Kultúrtörténetünk egyik legjelentősebb eseménye 1589. februárjában történt: Karoly Gáspár fordításában és kiadásában megjelent az első magyarnyelvű Biblia. Erről olvashat az Aki nem hiszi, járjon utána > Február rovatban.
Hadd hívjam fel figyelmét, a könyvrovatot bevezető versre:
Köszönet a könyvnek  Szádik, XIX. századi türkmén költő írta.