1077 Budapest, Nagydiófa u. 24. Tel.: 215-6864 Mobil: 06-30-260-6834 E-mail: jatekudvar@jatekudvar.hu Nyitva: H-P 10-18, Sz 10-13
Itt tudsz vásárolni...
Autómodell antikvár
Vonat antikvár
Bábbolt
Csodás házak
Makett antikvár
Mese antikvár
Minikönyv antikvár
Ólomkatonabolt
Az egymásratalálásban segít az 
Április
Ekkor kezdődött meg Nagykanizsa vasúti csomóponttá történő kiépítése. A városnak az 1861-ben átadott épületegyüttese, ami elkészültekor az ország egyik legforgalmasabb pályaudvara volt. A Déli Vasút három legnagyobb pályaudvarát –így a nagykanizsait is– Carl Schlimp tervei alapján építették. A közülük elsőként elkészült nagykanizsai pályaudvaron minden kocsiosztály utasát külön-külön váróterem fogadta, ugyanakkor az épületben megoldották az induló és az érkező utasok szétválasztását. A forgalom jobb lebonyolítása érdekében csarnokot építettek az első négy vágány fölé. Az 1861-ben átadott épületegyüttesben a vonatfogadó csarnok csatlakozott az állomás épületéhez. A fából készült és díszes vaselemekkel stabillá tett csarnokot azonban 1940-ben rossz állapota miatt lebontották. A vasútállomás épülete az 1950-től végzett folyamatos bővítés és felújítás után nyerte el mai arculatát. 1996-ra készült el az első 4 vágány magas peronja. A vasútállomás épülete helyi védelem alatt áll.
Forrás: www.mult-kor.hu, halisnagykanizsa.bibl.hu
AZ UV-K FÉL ÉVSZÁZADÁT az INDÓHÁZ 2006. áprilisi és májusi számban ismerhették meg.
Sokéves előkészítő munka, megannyi tárgyalás, határozat és tervmódosítás után a Boráros téren 1956. április 3-án szolgálatba helyezték az első két UV 1 típusjelű 3200 +3201 pályaszámú villamoskocsit. Az UV-motorkocsik gyártása 1965-ben ért véget. Az ezt követő négy évtized során e járműveket folyamatosan korszerűsítették. A még szolgálatban lévő motorkocsik a leállításig egyenként több mint kétmillió kocsikilométert futottak
Sokéves előkészítő munka, megannyi tárgyalás, határozat és tervmódosítás után a Boráros téren 1956. április 3-án szolgálatba helyezték az első két UV 1 típusjelű 3200 +3201 pályaszámú villamoskocsit. Az UV-motorkocsik gyártása 1965-ben ért véget. Az ezt követő négy évtized során e járműveket folyamatosan korszerűsítették. A még szolgálatban lévő motorkocsik a leállításig egyenként több mint kétmillió kocsikilométert futottak
Április 11. úgy vésődött legtöbbünkbe, mint József Attila születésnapja, a Költészet Napja.
A Költészet Napját először 1964-ben ünnepeltük. Azonban ne feledkezzünk meg irodalmi életünk egy másik nagyságáról, Márai Sándorról, aki szintén e napon született, csak 5 évvel korábban: 1900-ban
|
Az életnek értéket csak a szolgálat adhat, amellyel az emberek ügye felé fordulunk. Ez kissé szigorúan és általánosan hangzik, de ez az egyetlen igazság, melyet minden következménnyel megismertem. Senki nem ülhet a virágos réten, mint Ferdinánd, a bika, s nem szagolhatja büntetlenül a szép virágokat. Ember vagy, tehát embermódra és az emberek között kell élned.
Embermódra élsz, ha igazságosan élsz. Ha minden cselekedeted és szavad alján a szándék van: nem ártani az embereknek. Ha megkísérled – feltűnés és hiú szerep nélkül – segíteni az embereknek. Néha csak azzal, hogy nem hallgatod el az egyszerű igazságokat. Néha csak azzal, hogy nem mondod tovább, amit mások hazudnak. Néha csak azzal, hogy nem mondasz igent, mikor mindenki kiabál: „Igen, igen!” Egy életen át, következetesen, nem beleegyezni abba, ami az emberek hazugsága, nagyobb hősiesség, mint alkalmilag hangosan és mellveregetve tiltakozni ellene. Részlet a Füveskönyvből
|
 Márai Sándor 1900-1989
|
 József Attila 1905-1937 |
A Dunánál részlet
„A világ vagyok – minden, ami volt, van:
a sok nemzetség, mely egymásra tör.
A honfoglalók győznek velem holtan
s a meghódoltak kínja meggyötör.
Árpád és Zalán, Werbőczi és Dózsa –
török, tatár, tót, román kavarog
e szívben, mely e multnak már adósa
szelíd jövővel –mai magyarok!
|
…Én dolgozni akarok. Elegendő
harc, hogy a multat be kell vallani.
A Dunának, mely mult, jelen s jövendő,
egymást ölelik lágy hullámai.
A harcot, amelyet őseink vívtak,
békévé oldja az emlékezés
s rendezni végre közös dolgainkat,
ez a mi munkánk: és nem is kevés”
1936. június
|
Alkosd és ápold lelkedet, mint egy kertet, vigyázz az élet évszakaira, mikor a gyomlálás, a gazszedés, a trágyázás ideje van, s a másikra, mikor minden kivirul lelkedben, s illatos és buja lesz, s megint a másikra, mikor minden elhervad, s ez így van rendjén, s megint a másikra, mikor letakar és betemet fehér lepleivel mindent a halál. Virágozz és pusztulj, mint a kert: mert minden benned van. Tudjad ezt: te vagy a kert és a kertész egyszerre. Márai: Kert Ég és föld. Helikon, 2001
Áprily Lajos verseivel, Kapuvári Vera képével kívánunk gyönyörű tavaszt, bő termést, áldott húsvétot!
|
Hagyd ott a várost. Csend-övembe jöjj,
hagyd ott az ingerült és hetyke szókat.
Itt fákat, felhőt, forrást üdvözölj,
s hallgasd a zengő, mámoros rigókat.
1966. április 4.
|
A szomszéd fán a pinty strófája szól,
tavaszi hangja hogy csattog, remeg!
Kutatnám az ágat, melyen dalol,
de virág rejti: szirom rengeteg.
1966. április 18.
|
Nem tartalma, nem üzenete változik, hanem időpontja.
Feltűnt, legfontosabb ünnepeink – a Húsvét és a Pünkösd milyen hasonló tartalmúak, és időben milyen közel esnek Peszáchhoz és Sávuothoz. Hasonlóan közel vannak egymáshoz Karácsony és Hanuka, bár itt nagyobb idő különbségek is lehetnek. Most nem erről akarok beszélni. Pünkösdről júniusban volt szó.
Húsvét, Peszách gyakran esik áprilisra.
Peszáchkor vezette ki Isten a zsidókat Egyiptomból, a szolgaság házából. Ez az Exodus, a Kivonulás: fizikai szabadulás. A csoda akkor, ott, egy maroknyi kis néppel történt Isten oltalma alatt.
Húsvét csodája, hogy Jézus Krisztus által mi is részesülhetünk e csodában: szabad kivonulnunk saját fogva tartó Egyiptomunkból, ráláthatunk hibáinkra, bűneinkre, önként vállalt rabságainkra (szenvedélyek, pártoskodásunktól, ilyen olyan elvakultságunktól nem látjuk Istent – kezdi már sejteni, látni saját „fogva-tartóját”?)
Ebben segít Jézus, a Megváltó.
Milyen húsvét? Folytatás a „Tovább” gombra kattintva:
Feltűnt, legfontosabb ünnepeink – a Húsvét és a Pünkösd milyen hasonló tartalmúak, és időben milyen közel esnek Peszáchhoz és Sávuothoz. Hasonlóan közel vannak egymáshoz Karácsony és Hanuka, bár itt nagyobb idő különbségek is lehetnek. Most nem erről akarok beszélni. Pünkösdről júniusban volt szó.
Húsvét, Peszách gyakran esik áprilisra.
Peszáchkor vezette ki Isten a zsidókat Egyiptomból, a szolgaság házából. Ez az Exodus, a Kivonulás: fizikai szabadulás. A csoda akkor, ott, egy maroknyi kis néppel történt Isten oltalma alatt.
Húsvét csodája, hogy Jézus Krisztus által mi is részesülhetünk e csodában: szabad kivonulnunk saját fogva tartó Egyiptomunkból, ráláthatunk hibáinkra, bűneinkre, önként vállalt rabságainkra (szenvedélyek, pártoskodásunktól, ilyen olyan elvakultságunktól nem látjuk Istent – kezdi már sejteni, látni saját „fogva-tartóját”?)
Ebben segít Jézus, a Megváltó.
Milyen húsvét? Folytatás a „Tovább” gombra kattintva:
Mester, melyik a főparancs a törvényben?
Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.
A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
E két parancsolat tartja az egész törvényt és a prófétákat. Mt22, 36-40
Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és nagy parancsolat.
A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat.
E két parancsolat tartja az egész törvényt és a prófétákat. Mt22, 36-40
A Szent István Társulat és Raj Tamás magyarázatát a "Továbbra" kattintva olvashatja