Február

 
– A Deák Ferenc nevéhez kötődő kiegyezést
   1867. február 14-én írta alá Ferenc József
– A játék életünk része. De életünk nem játék.
  Gondolkozzunk életünkről: gyilkos és gyógyító szavaink.
– Popper Péter a hazugságról
 
 
 
 
Zelk Zoltán - Hóvirág
 
Tél eleje, tél közepe:
havas a hegyek teteje,
sehol egy árva virág,
zúzmarás a fán az ág.
 
Ám télutón egy reggelen,
csoda történik a hegyen:
kibújik a hóvirág,
s megrezzen a fán az ág
 
 
Zelk Zoltán: A Hóvirág

Az erdőket, mezőket hó borította, de a hó alatt a kis fűszálak ébredezni kezdtek már mély álmukból.
- Alszol még? - suttogta szomszédjának az egyik fűszál.
Bizony, aludt az még, de a suttogásra fölébredt: azt hitte, a szellő szólt hozzá, ezért még boldogan mosolygott is, mert éppen azt álmodta, hogy harmatcseppben fürdik, és napsugárban szárítkozik. De szomszédja hamar visszaterelte a valóságba:
- Miért mosolyogsz?
- Nem a szellő hív játszani?
Magyarország és a bécsi birodalmi gyűlésben képviselt országok és tartományok közötti megállapodás, melyet I. Ferenc József császár és király (uralkodott 1848-1916) e napon szentesített. - A kiegyezés a jogfolytonosság érvényesítésével helyreállította Magyarország alkotmányos életét, Erdély különállását, és véget vetett a szabadságharc leveretése (1849. VIII.) óta tartó önkényuralomnak. –
Magyar részről a kiegyezés Deák Ferenc nevéhez kötődik. A megállapodás a legkevesebb volt, amit a magyar nemzet még elfogadhatott, a legtöbb, amit az uralkodó engedni hajlandó volt.

 
Ne tanúskodj hamisanfelebarátod ellen!5 Mózes 5,20
ADORJÁN JÓZSEF
Aki nyelvét meg tudja fékezni, egész életét fegyelmezni képes... Az ember szavain, életén keresztül tükröződik embertársaink és Isten szeretete, igazsága.   
Szavaink gyilkosak, ha megölik a másikban a jót, az önbizalmat, a másik emberbe vetett bizalmat. A hamis szó tűzbe borít mindent, az igaz szó épít és gyógyít. A szó elrepül, de “ki tudja, hol áll meg, kit hogyan talál meg” mennyire talál szíven? Mi mindent ölhetnek meg szavaink? –az önbizalmat: gyermeknél épp úgy, mint egy öregnél –másokba vetett bizalmat: már senkinek sem hisz, senkiben nem bízik –ki lehet ölni a másik emberből a jót: ha benne csak a rosszat látjuk. Akit folyton hibáztatnak, előbb dacos, később dühös, végül gyűlölködő lesz. Meg kell mondani az igazat: de nem csak a rosszat, a jót is. Használni kell a mérleg mind két serpenyőjét! Miközben másról rosszat mondunk, magunkról állítunk ki szegénységi bizonyítványt. Hiába akarsz jót tenni, ha léha, semmitmondó, durva a beszéded, szavaid bántóak, hamisak. Ne kicsinyeld le embertársad! Úgy beszélj vele és mögötte, hogy vallomásod nyomán ő ne kisebbé, hanem nagyobbá legyen: növekedve emberségben, önértékelésben. Nem kell hazudni a jót, de keresd meg benne, legalább a mentséget! Hamis tanúzás lehet a hallgatás is: “Vétkesek közt cinkos, aki néma” (Babits) Sokszor megpróbáljuk elkerülni a nyílt állásfoglalást. Csakhogy a mi dolgunk nem az, hogy semmivel ne törődjünk, kihúzzuk magunkat a történésekből. Nem az a lényeg, hogy nélkülem történjék, ami rossz történik, hogy a rossz világban jók legyünk hanem úgy adjam bele magamat a közösség életébe, hogy minél kevesebb rossz történjék.
A "Tovább" gombra kattintva Ravasz László, Cseri Kálmán, Jan Milic Lochman, Aquinói Tamás, Raj Tamás írásait ismerheti meg.
Legvégül a 101. zsoltárt, melyben Dávid a helyes királyi uralkodásról elmélkedik, 4 különböző fordításban olvashatja, és a fordítás nehézségeiről olvashat. 
Mark Twain szellemes megállapítása szerint a hazugságnak három fajtája létezik: a hazugság, a szemérmetlen hazugság és a statisztika. Az angol nyelv már legalább egy tucat kifejezést különböztet meg a hazugság különböző fajtáira, ahogy a magyarban is széles a skála a füllentéstől kezdve a blöffön át egészen a félrevezetésig. Amiről ilyen árnyaltan tudunk beszélni, az bizonyára meglehetősen nagy, gyakran használt, a társadalom széles rétegei által ismert fogalom. Vagy talán csak azért létezik rá megannyi szó, hogy minél precízebben el tudjunk határolódni tőle?