Aki nem hiszi, járjon utána

Kedves Fiatalok! Ez kortörténet a javából: érdemes elolvasni!
1961-ben Palmiro Togliatti (1893-1964), az olasz kommunista párt vezetője Moszkvában járt és látogatást tett az AZLK-üzemben (Moszkvics). Ekkor merült fel először, hogy a műszakilag elavult Moszkvicsok helyett kellene egy jó, szovjet népautó. Ennek fejlesztésére sem tapasztalat, sem szakértelem nem volt, ezért kizárólag arról lehetett szó, hogy készen vesznek valamit nyugatról.
„Barlangrajz alapján állítja egy francia régész, hogy az emberiség már sok évezreddel ezelőtt hódolt a labdarúgáshoz hasonló játéknak. Az ezt bizonyító leletre a franciaországi lascaux-i barlang közelében bukkant társaival, közel ahhoz a barlangrendszerhez, amelynek falán a cro-magnoni ember híres rajzait találták, többek között a bölényvadászatot megörökítőket.Megkérdeztem a jó Istent, minek köszönhetem én ezt.
Éppen az egyszerűségeddel tudod az egyességet előhozni a gyerekekből. A gyengébb és bátortalanabb szerényen félrevonul veled, hogy egyedül gyakoroljon, a veled való közös játékban pedig az a szabály, hogy senki nem tarthat meg magának.–Ez csak játék! Játék! Nem több, mint játék!


A válasz meglehetősen egyszerű és könnyen kitalálható: az USA-beli nyomtáv pontosan megegyezik az Angliában használatos nyomtávval, mivel az első vonatokat angliai bevándorlók kezdték építeni az Újvilágban.
Na jó, de ettől a kérdés még kérdés marad. Most azt kell megválaszolnunk, hogy Angliában miért lett 143,5 cm a nyomtáv.
Azért, mert az első vonatokat Angliában azon tervek és sablonok szerint készítették, amelyeket a hintók és kocsik gyártására is használtak. Így hát felmerül a kérdés, hogy a hintók és kocsik nyomtávja miért lett pont 143,5 cm?
A válasz megint nagyon logikus: ha más lett volna a nyomtáv, akkor ezek a járgányok nagyon hamar tönkrementek volna az angliai kőutakon, mivel azokban, pont ilyen távolságra, volt két vájat, melyeket a régebben ott járt kocsik vájtak ki.
Nem meglepő azonban, hogy az Angliában található kőutakat, szinte egytől egyig, az ókori Róma építtette. A kőutakba vájt vájatokat pedig az első római kocsik és harci szekerek vájták. Már az ókori rómaiak is szabványok szerint építették az utakat és a harci szekereket, ezért aztán mind ugyanakkora lett, ami a vájatok távolságának egyformaságát is maga után vonta. A vájatok aztán évszázadokon keresztül kényszerítették az utókor járműtervezőit az ősi szabvány betartására.
A tanulság tehát, hogy ezek után, ha azt kérdezed, hogy ki rittyentette ezt vagy azt a számot (pl. 143,5 cm), még az is lehet, hogy pont rátapintottál a valóságra: a római kocsik távolsága ugyanis pont azért lett akkora amekkora, hogy két ló hátsója kényelmesen elférjen egymás mellett a kocsi előtt.
Megvan tehát a válasz! Római lovak fara szülte ezt a különleges számot.
Ha pedig már eléggé izgalomba jöttél attól, hogy birtokába jutottál a modern világ egyik nagy titkának, még egy adalék: Bizonyára láttad már azt a két vastag rakétát az amerikai űrrepülők oldalán, felszállás közben. A nevük Solid Rocket Boosters - SRB.
Ez a két rakéta hajtja fel az űrbe az űrhajót. A rakétákat a Utahi „THIOKOL” gyárban gyártják és tervezői sokkal, de sokkal vastagabbra szerették volna csinálni. A probléma csupán az volt, hogy a rakétákat vonaton kellett a kilövőállomásra szállítani. A vonat pályája néhány olyan szűk alagúton keresztül vezet, hogy a sínek épphogy elférnek benne. Ezért aztán a rakéta sem lehetett szélesebb, mint a nyomtáv.
Így esett meg, hogy a világ egyik legfejlettebb technológiájával gyártott rakétájának a szélességét két római ló fara határozta meg.







