Játékudvar

 

Az Árkád Bazár számolócédulái 1910	Miniásványokat érdemes gyűjteni	Gyufacimke gyűjtemény
Lapok gyerekekről	Képeslapok a századfordulóról Budapest, vidék, színészek, stb.	Kétoldalú emlékek hűs habokról hőségben
Emlékek hűs habokról hőségben	Sakk vonatra, vonatos bélyeggel	Magyar iskolajelvények

 

 

Az Árkád Bazár Budapesten a mai Dohány utca -Síp utca sarkán 1910-ben Európa egyik legnagyobb játékáruháza volt. Az Árkád Bazár történetét a Játéktörténet rovatban ismerheti meg. 

 

Nagyításhoiz vigye a kurzort a kis képek fölé!

P. Gábor, a gyűjtő, főként az 1950-60-as években műgonddal válogatta, rendezte gyűjteményét.

Igényes volt: bizonyítja, hogy egy-egy témában a különféle változatokat összegyűjtötte, sőt nemegyszer a sorozat több színváltozatban is megjelenik.

Vajon hol élhetett, mi volt a munkája? Témákat gyűjtött, vagy gondosan rendszerezte, amihez hozzájutott? Sokat járhatott/élt (?) a A Szovjetunióban, de nyugatról, sőt Távol-Keletről is szép sorozatai vannak.

Mint téma, érdekelhette a közművelődés/olvasás, közlekedés: vonatok, autók (csupa szocialista), repülők. Ilyen érdekességeket honlapunk "szakoldalain" helyeztem el.

Ebben az időben nálunk már nem az a stílusú agymosás járta, mint 10 évvel korábban, vagy még mindig a Szovjetunióban. Élveztem az oroszok remek humorát (horgászok). Igaz, a felszabadulás 15. évfordulója alkalmából náunk is sorozat jelenik meg, de a gyufásdoboznyi felületen egyre több az ismeretterjesztés, "népnevelés", megjelennek a cégreklámok.

-A gyufa feltalálója előtti tisztelgő sorra hívom fel figyelmét. A Kalendárium/május rovatban,olvashat Irinyi Jánosról és családjáról. A tűzről, a gyufagyártásról készült cimkesort itt nézheti meg. (magyar, cseh, orosz)

Kedves Érdeklődő!

Képeslapokból is nagy a kínálatunk, noha nem ez a fő profilunk. A lapokat nem tudjuk olyan precizen nyilvántartani, mint a vonatokat, könyveket. Ezért lehet, hogy amikor Ön most rácsodálkozik az itt látható képekre, azok már nem lesznek meg. A kínálat azonban változik, így azt javasoljuk, személyesen jöjjön be az üzletbe, hátha rátalál arra a ritkaságra, ami illik a gyűjteményébe!

Szeged, 1899.                                                        Vígszínház Budapest 1916.

Sárdy János, kibe oly sok nő beleszerelmesedett a század közepén.

                                                     Sztárok a század elejéről: Fedák Sári és Szoyer Ilonka

Ha rákattint a képre, megnézheti az alátét másik oldalát is

A családi hagyomány szerint az Első Magyar Tűzzománc Jelvénygyárban készültek az első iskolajelvények. Talán éppen a tulajdonos ötletéből. Ezt a szokást külföldön nem ismerik. A fennmaradt üzleti könyvek tanúsága szerint már a Kazinczy utca 10-ben megkezdődött az iskolajelvények készítése az 1920-as évek elején.

1945 után több esetben megváltozott az iskolajelvények szerepe, kibővült. Már nemcsak azt jelölte, hogy a diák abba az iskolába járt, hanem azt is, hogy a jelvény viselője az iskola kiváló diákja, vagy az iskola jubileumi évében látogatta az intézményt. A jelvénynek az iskola diákjait azonosító szerepre bővült a kiváló diákokat megkülönböztető szerepével, esetleg a jeles esztendő kitűntető megjegyzésével. A megkülönböztetés rendszerint koszurú hozzáadásával történik, de előfordul, hogy évszámokat jelölnek a jelvényen. Nem egyszer az iskolajelvények „osztály-jelvényekre” szűkülnek, így a jelvények viselőinek köre csökken. Ennek ellenére ötletgazdagok az iskolajelvények mintáinak változatai. Készültek utóbb „öregdiák- jelvények” is, amik az eredeti iskolajelvények mintájának változatai. Ezeket az iskola egykori diákjai hordták. Előfordul, hogy az iskolák egyes csoportjai, kiváló énekkarosok, a világháborúban hadbavonult diákok stb. külön jelvényt viseltek.

Természetesen nemcsak iskolajelvényeket készítettek, készítenek. Más jelvény is van. Például túrista, egyesületi, stb.

Dr. Berényi Zsuzsanna Ágnes 70/247-27-52 

 Ismerje meg a gyár történetét a Magyar játékkészítők, gyártók rovatban!