Indóház, katalógusok, szakkönyvek

2008                                             2009                                     2007
Az albumot az Indóház Kiadó szerkesztői és szerzői jegyzik. Maga a kiadó 2005-ben indult, és az év márciusában jelentette meg az Indóház című vasúti magazint. A havonta megjelenő Indóházat már kezdetektől jelentős érdeklődés övezte, olvasóinak száma folyamatosan gyarapodik.
 
A kiadó portfóliójának része a tematikus kérdésekkel foglalkozó, negyedévente megjelenő Indóház Extra, a Duna Televízión sugárzott vasúti magazin, a Kupé, továbbá az elsősorban kötöttpályás közlekedési információkkal szolgáltató hírportál, az IHO, vagyis a www.indohaz.hu.
 
Üzletünkben mind a három könyv, és a régi lapszámok is megvásárolhatók, egy sajnos megjegyzéssel: az első, 2005-ös évfolyamból már csak az október, novemberi számok kaphatók, a többi nem (III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, XII)
A kiadó a jövőben is rendszeresen jelentkezik majd a vasút változatos életét látványosan bemutató, reprezentatív kiadványokkal.
Emlékképek a 424-esről cimű albumának ajánlásával köszöntjük a vasutasokat
 
Szabó Lőrinc 
                 A kisvonat
 
Már régen vágyom lefesteni Őt,
Ki látta a régi kisvonatot?
A vasút s az erdő közt robogott
a réz-betűs, réz-számos, fekete
kocka, a mozdony; még a kereke
se látszott ki vas-szoknyája alól;
Tömzsi kéménye, mély hangja volt
s vígan kocogó, négy-öt kocsija.
A fülkéből csakúgy lobogtak a
kék függönyök, s a vagon oldalán
deszkalépcsőn billegett föl s alá
a kalauz. Festői régiség,
otromba voltál, kisvonat, de még
munkabíró és nekem újszerű;
megsirattalak, mikor gyönyörű
villamost kaptunk, s a lap írta, hogy
a város a Balkánra eladott…
Húsz év múlva meg viszontláttalak:
Grúzsban szolgáltál, Ragúza alatt!

 

Reményik Sándor
               Gyorsvonati mozdony
 
Már régen vágyom lefesteni Őt,
Bár azt sem tudom, mit szeretek benne,
Vas-kengyelfutó alakja előtt
Mért állok, mintha jóbarátom lenne.
Mit bámulok rajta: a zord erőt,
Vagy azt, hogy bár az ember teremtette,
Valahogy emberfelettire nőtt,–
A kurta kéményt, a hosszú kazánt,
Kúp-mellét, megy a végtelenbe szánt,
Mérföldnyelő roppant kerekeit,
Mik az útjába álló akadályt
Összemorzsolással fenyegetik,–
Roham-formáját, mely hosszú éjeken
Távoli, ködös virradatba néz?
Szalonkocsit vontató vad vitéz.
Vonszolja magával az életet,
Pedig oly mindegy neki az egész.
A Körös-völgy vad sziklája alatt
hányszor vitt engem is e vad lovag.
Szakadt róla a fekete verejték,
Zordon hangját a zordon sziklatornyok
Ezerszeres erővel visszaverték.
Fújt dühében és nem nézett oda,
Hol a haragos szirti szellemek
Zúgták: ímhol az ember zsoldosa.
 
Az Északi fűtőházban 1977. június 17-én a 424,280 csak kidugja az orrát a gyűrűs szín állásából, mellette a 377,493 szinte törpének mutatkozik. A két gép egymás mellett szimbólum: 1900 körül a 377-esek vállán nyugodott az egész Kárpát-medence helyiérdekű forgalmának nagy része, fél évszázaddal később a 424-es mint univerzális mozdony uralta a vasúti vontatást. Kép és szöveg: Kubinszky Mihály Emlékképek a 424-esről
 
Nézzék, hogy erősítik egymást a versek és a kép, s milyen érdekes, hogy a kezdősorok azonosak!
A versek Az építészet és a magyar vasút c. könyv Kiss Zsuzsanna Képző és iparművészeti alkotások a vasúton c. fejezetében, az 59. oldalon olvashatók. Fenti könyvek –ki tudja meddig– nálunk megvásárolhatók.
 
MILYEN VERSEKET ISMER A VONATRÓL?
 Az Olvasni jó rovatban összegyűjtöttünk egy csokorra valót. Ha Önnek van ideillő verse, kérjük, küldje el nekünk - jatekudvar@t-online.hu -, hogy azt is feltehessük!