1077 Budapest, Nagydiófa u. 24. Tel.: 215-6864 Mobil: 06-30-260-6834 E-mail: jatekudvar@jatekudvar.hu Nyitva: H-P 10-18, Sz 10-13
Itt tudsz vásárolni...
Autómodell antikvár
Vonat antikvár
Bábbolt
Csodás házak
Makett antikvár
Mese antikvár
Minikönyv antikvár
Ólomkatonabolt
Az egymásratalálásban segít az 
Oldal küldése ismerősnekTiszteld apádat és anyádat, ahogy megparancsolta neked Istened, az ÚR, hogy hosszú ideig élhess és jó dolgod lehessen azon a földön, amelyet Istened, az ÚR ad neked. 5Mózes 5,16
Ravasz László:
A család az emberi életnek létesítő feltétele. A pillanat, amiben az élet támad a férfi és a nő tökéletes eggyé válása, melyből önálló, új élet támad. A gyermeknek át kell adni olyan nagy dolgokat mint az anyanyelv, hit, múlt ismerete, erkölcsi törvények, egyszóval: át kell adni a műveltséget. A család két ember vállalkozása, hogy testükből és lelkükből származó új életet egy emberöltőn át részesévé teszik mindannak, amit ők bírnak, és képessé teszik arra, hogy ezt továbbfejlessze és továbbadja. Ezt a nehéz munkát csak szeretettel, empátiával, felelősséggel lehet elvégezni. Gyermekkorban sokat kell tanulni, fiatal felnőttként meg kell különböztetni, a véleménykülönbségeket áthidalni, békét kötni. Idős korban nem vitatkozunk, nem oktatunk, csak hordozzuk a terhet, amely minél nehezebb, annál hamarabb megszűnik, és annál fájdalmasabb űrt hagy maga után. De az élet mind három szakaszában azonos a törvény: tiszteld apádat és anyádat, szeresd, és becsüld meg.
Minden családban, a társadalomban meg kell történnie a nemzedékváltásnak Isten törvénye szerint úgy, hogy az új generáció a régitől átvegye a múltat, a jót, de minden átvétel ne csak folytonosság, hanem pozitív megújulás is legyen.
A továbbolvasóra sok izgalom vár: Luther Márton, Aquinói Szent Tamás által meglátják, mai problémáink mennyire ugyanazok, mint a középkorban élőknek. Jó megismerni Raj Tamás szemléletét is.
A Játszani, olvasni jó rovatban az "Írásra bíztatom" és az Emlékek c. verses olvasnivalóra hívom fel figyelmét.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Adorján József
A szülők, az idősebb generáció iránti tisztelet és gondoskodás alól nincs kibúvó. A gyerek nem kap felmentést szülei hibái és vétkei miatt. Szülők feladata: tiszteletreméltó élet. Ifjaké: hálás tisztelet és szeretet. Ma a fiatalok igyekeznek mielőbb kiszakítani magukat a családi kötelékből. Jézus szerint az nagykorú ember, aki képes “különbnek tartani” a másikat önmagánál. Megszégyenítően olyanokat is tisztel, akik pedig nem érdemlik meg.
A szülők, az idősebb generáció iránti tisztelet és gondoskodás alól nincs kibúvó. A gyerek nem kap felmentést szülei hibái és vétkei miatt. Szülők feladata: tiszteletreméltó élet. Ifjaké: hálás tisztelet és szeretet. Ma a fiatalok igyekeznek mielőbb kiszakítani magukat a családi kötelékből. Jézus szerint az nagykorú ember, aki képes “különbnek tartani” a másikat önmagánál. Megszégyenítően olyanokat is tisztel, akik pedig nem érdemlik meg.
Ez a parancs életre szóló, boldogságunk egyik feltétele. Az élet különböző szakaszaiban mást és mást jelent: Gyermekkori engedelmesség: elfogadja a szülők döntéseit. Felnőttkorban: egyetértés. A fiatalembertől nem lehet engedelmességet elvárni, nem uralkodhatunk felette. Ha ez történik, érthető a törés és szakítás a szülőkkel. Ha a fiatal beletörődik a szülői felügyeletbe, a szülő megakadályozza gyermeke kibontakozását, felelős önálló életét. A gyermeki engedelmesség egymás tiszteletteljes és egyetértő, egyenlő felelősséget hordozó, kölcsönös támogatásává alakul. Eljön az idő, amikor ő lesz az erősebb, ő ismeri ki magát jobban a világ dolgaiban, és gyermeki tisztelete megértéssé és gondoskodássá finomul. Minden szakasznak megvan az ideje. Ezt tudnia kell szülőnek, gyereknek egyaránt. Ugyanígy kell közeledni a házastárs szüleihez, hisz ők nevelték fel páromat, amiért hálával tartozom nekik.
Ebben a parancsolatban is van ígéret: “… hogy hosszú ideig élj, és jó legyen dolgod a földön…” Ahogy én tisztelem szüleimet, párom szüleit, úgy kapom azt vissza a következő generációtól. Az él igazán, aki tiszteletben él. A hosszú élet lényege nem az, hogy hány évig tengődünk. Mit ér ha semmibe vesznek, ha senki sem tisztel, ha nem vagyok fontos? Csak akkor mondhatjuk el, hogy a hosszú élet tartalmas és igaz, ha szülők és gyermekek, idősebb és ifjabb nemzedék kapcsolata az élet tiszteletének alapján épül.
Ebben a parancsolatban is van ígéret: “… hogy hosszú ideig élj, és jó legyen dolgod a földön…” Ahogy én tisztelem szüleimet, párom szüleit, úgy kapom azt vissza a következő generációtól. Az él igazán, aki tiszteletben él. A hosszú élet lényege nem az, hogy hány évig tengődünk. Mit ér ha semmibe vesznek, ha senki sem tisztel, ha nem vagyok fontos? Csak akkor mondhatjuk el, hogy a hosszú élet tartalmas és igaz, ha szülők és gyermekek, idősebb és ifjabb nemzedék kapcsolata az élet tiszteletének alapján épül.
Az ígéret másik része: “hogy jó dolgod legyen a földön:” Magányos ember örömét, bánatát nem tudja megosztani. Elkerülendő tisztelni kell a szülőket, az életet, barátokat, hogy majd a te gyerekeid is szeressenek és tiszteljenek téged, gondoskodjanak rólad.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
|
Hallgass apádra, ő nemzett téged, és ne vesd meg anyádat, ha megöregszik! Péld 2,22 Gyermekek! Engedelmeskedjetek szüleiteknek az Úrban, mert ez a helyes. „Tiszteld apádat és anyádat”: ez az első parancsolat, amelyhez ígéret fűződik, mégpedig ez: hogy jó dolgod legyen, és hosszú életű légy a földön” Ti apák pedig ne ingereljétek gyermekeiteket, hanem neveljétek az Úr tanítása szerint fegyelemmel és intéssel
Ef 6,1-4 |
Luther Márton:
Az első három parancsolat cselekedetei után legnagyobb cselekedet az engedelmesség és szolgálatkészség feljebbvalóinkkal szemben. Ezért az engedetlenség súlyosabb bűn mint a gyilkosság, paráznaság, lopás, csalás. A bűnök súlyossága közötti különbséget Isten parancsolatainak sorrendjéből tudhatjuk meg.
–A. Szülők és gyermekek viszonya
A tisztelet olyan szeretet, amelybe bizonyos félelem is vegyül: az ember inkább fél a szülők megszomorításától, mint magától a büntetéstől. A szeretet nélküli félelem ellenségeskedést, megvetést szül, menekvésre késztet.
A gyermekek mindenben engedelmeskedjenek szüleiknek még ha a parancs, tilalom nincs is ínyére. A parancsot, tilalmat, büntetést, fegyelmezést a gonosz emberi természet ellenkezéssel fogadja, sokszor a szülők elleni zúgolódásra, megvetésükre viszi a gyermeket.
A szülők iránti tiszteletlenségnek veszedelmes formája, amely az igazi tisztelet díszes köntösében jelenik meg: a szülők szabad utat engednek a gyermek akaratának. Ebben az esetben a szülő önmagát szereti és tiszteli. Ilyenkor szent a béke: a gyermek elégedett atyjával, anyjával, és a szülő el vannak ragadtatva gyermeküktől. Az elvakult szülőkben van a hiba: az első három parancsolatból nem ismerik meg és nem tisztelik Istent, így képtelenek a gyermek megismerésére, oktatására, nevelésére. Ezért nevelik a gyermeket csak a világi tekintély, gyönyör és anyagi javak számára, hogy elnyerjék az emberek tetszését, és így minél előbbre jussanak.
Emellett Isten parancsolata háttérbe szorul és beteljesedik Ezsasiás (57,5) és Jeremiás (7,31-32,35) próféta írása, hogy hanyagságukkal feláldozzák gyermeküket a bálványnak. Nem törődnek vele, hogy a gyermek a világi öröm, gyönyör, anyagiasság, becsvágy tüzében elégnek, mialatt az Isten iránti szeretet, tisztelet és az örök javak utáni vágy elhamvad bennük.
Emellett Isten parancsolata háttérbe szorul és beteljesedik Ezsasiás (57,5) és Jeremiás (7,31-32,35) próféta írása, hogy hanyagságukkal feláldozzák gyermeküket a bálványnak. Nem törődnek vele, hogy a gyermek a világi öröm, gyönyör, anyagiasság, becsvágy tüzében elégnek, mialatt az Isten iránti szeretet, tisztelet és az örök javak utáni vágy elhamvad bennük.
A negyedig parancsolattól függ az első három és a következő hat megismerése és megtartása. A szülők kötelessége, hogy gyermekeiket tanítsák, mint a Zsolt. 78,5 mondja: „Ő megparancsolta atyáinknak, hogy Isten törvényét megtanítsák fiaiknak, hogy megtudja azokat a jövő nemzedék és hirdessék azokat fiaiknak”
Íme, mennyi alkalma van mindenkinek, szülőnek és gyermeknek a jó cselekvésre!
Íme, mennyi alkalma van mindenkinek, szülőnek és gyermeknek a jó cselekvésre!
Amit ebben a parancsolatban a szülőkről mondtunk, az vonatkozik az elhalt, vagy távollévő szülők helyetteseire is; sőt a világi urakra és a lelki atyákra is.
–B. Az egyházi felsőbbség és a hívek viszonya
Ennek a parancsolatnak második cselekedete az, hogy lelki anyánkat, a lelki hatalom birtokosát, az anyaszentegyházat tiszteljük és neki engedelmeskedjünk. Az egyházi felsőbbséget is, éppenúgy, mint test szerinti szüleinket, tisztelnünk, félnünk és szeretnünk kell.
E téren még rosszabbak az állapotok, mint az előző cselekedet (szülő-gyerek viszony) terén. Mert az egyházi felsőbbségnek küzdenie kellene átokkal és törvénnyel a bűn ellen és gyermekeit kegyes életre kellene buzdítania. Azt látjuk azonban, hogy manapság ezzel egyáltalában nem törődnek. Híveikkel úgy bánnak, mint azok az anyák, akik gyermekeiket elhagyva, szeretőjükhöz futnak, amint Hóseás 2,4 mondja: nem hirdetik az igét, nem tanítanak, nem állítanak fel tilalomfákat és nem büntetnek. A kereszténységben ma már nem beszélhetünk lelki vezetésről.
Az egyházi hatalomnak oda kellene hatnia, hogy a házasságtörés, paráznaság, zsarolás, dorbézolás, világias fényűzés, felesleges cicomázás és más nyilvános, gyalázatos bűn elnyerje legszigorúbb büntetését a javulásra.
Szt. Pál is arra tanítja Titust (Tit 2,1), hogy minden rendű embert, öreget és fiatalt, férfit és nőt egyaránt feddjen és buzdítson. Most azonban mindenki úgy tesz, amint neki jólesik; élhet és taníthat a maga belátása szerint. Sőt ma már ott tartunk, hogy éppen ott tanulják a gazságokat, ahol a jót kellene tanulniok és az elvadult, elhanyagolt ifjúsággal nem törődik senki sem.
Az egyházi hatalomnak oda kellene hatnia, hogy a házasságtörés, paráznaság, zsarolás, dorbézolás, világias fényűzés, felesleges cicomázás és más nyilvános, gyalázatos bűn elnyerje legszigorúbb büntetését a javulásra.
Szt. Pál is arra tanítja Titust (Tit 2,1), hogy minden rendű embert, öreget és fiatalt, férfit és nőt egyaránt feddjen és buzdítson. Most azonban mindenki úgy tesz, amint neki jólesik; élhet és taníthat a maga belátása szerint. Sőt ma már ott tartunk, hogy éppen ott tanulják a gazságokat, ahol a jót kellene tanulniok és az elvadult, elhanyagolt ifjúsággal nem törődik senki sem.
Az egyházi felsőbbség nem törődik hivatásával
A jelen állapot olyan, mint azoké a szülőké, akik szabad érvényesülést engednek gyermekeik akaratának. Az Egyházi felsőbbség is elengedte a gyeplőt, jó pénzért diszpenzációkat ad és többet enged meg a megengedhetőnél. De elhallgatok, nem akarok erről többet szólni; sajnos, úgyis tapasztaljuk ezt napról napra. Lelki felsőbbségben bővelkedünk, de lelki vezetés terén szenvedünk.
–C. A világi felsőbbség és az alattvalók viszonya
E parancsolatnak harmadik jó cselekedete az, hogy engedelmeskedjünk a világi felsőbbségnek, amint Szt. Pál (Róm. 13,1 Tit. 3,1) és Szt. Péter (1Pét. 2,13) tanítják: „Engedelmeskedjetek azért minden emberi rendelkezésnek az Úrért; akár királynak, mint feljebbvalónak; akár helytartónak, akiket ő küld.” A világi felsőbbség feladata az, hogy alattvalóit védelemben részesítse és büntesse a lopást, rablást, erkölcstelenséget, amint Szt. Pá Róm. 13,3-ben mondja: „Mert nem ok nélkül viseli a fegyvert, mert isten szolgája az igazak javára és a gonoszok megfélemlítésére”
Isten azt akarja, hogy még ha igazságtalan is a felsőbbség, akkor is engedelmeskedjünk neki őszinte jóindulattal. Szt. Péter hívja fel a figyelmet (1Pét. 2,9), hogy a világi felsőbbség hatalma –akár iazságosan, akár igazságtalanul jár is el– nem árthat a léleknek, hanem csak a testnek és a vagyonnak. Az igazságtalanság elszenvedése ugyanis nem ronthatja meg a lelket, sőt a lélek javára van az, még akkor is, ha a test vagy a vagyon kárt is szenved. Az igazságtalanság cselekvése viszont minden anyagi haszon mellett is megrontja a lelket.
Ezért a világi felsőbbség –bármilyen igazságtalanul is jár el– sohasem lehet olyan veszedelmes, mint az egyházi. A világi hatalom nem árthat, mert az igehirdetés és az első három parancsolat nem tartozik hatáskörébe. Az egyházi hatalom pedig nemcsak azzal árt, ha igazságtalanságot követ el, hanem már azzal is, ha hivatását elhanyagolja, vagy mással foglalkozik. A szegény nép azt hiszi és azt teszi, amit az egyházi felsőbbségtől lát és hall; ha nem lát és nem hall semmit, akkor nem is hisz és nem is cselekszik semmit; mert az egyházi hatalom csak azért rendeltetett, hogy a népet Istenhez vezesse.
Isten azt akarja, hogy még ha igazságtalan is a felsőbbség, akkor is engedelmeskedjünk neki őszinte jóindulattal. Szt. Péter hívja fel a figyelmet (1Pét. 2,9), hogy a világi felsőbbség hatalma –akár iazságosan, akár igazságtalanul jár is el– nem árthat a léleknek, hanem csak a testnek és a vagyonnak. Az igazságtalanság elszenvedése ugyanis nem ronthatja meg a lelket, sőt a lélek javára van az, még akkor is, ha a test vagy a vagyon kárt is szenved. Az igazságtalanság cselekvése viszont minden anyagi haszon mellett is megrontja a lelket.
Ezért a világi felsőbbség –bármilyen igazságtalanul is jár el– sohasem lehet olyan veszedelmes, mint az egyházi. A világi hatalom nem árthat, mert az igehirdetés és az első három parancsolat nem tartozik hatáskörébe. Az egyházi hatalom pedig nemcsak azzal árt, ha igazságtalanságot követ el, hanem már azzal is, ha hivatását elhanyagolja, vagy mással foglalkozik. A szegény nép azt hiszi és azt teszi, amit az egyházi felsőbbségtől lát és hall; ha nem lát és nem hall semmit, akkor nem is hisz és nem is cselekszik semmit; mert az egyházi hatalom csak azért rendeltetett, hogy a népet Istenhez vezesse.
Sokszor a világi felsőbbség is visszaél hatalmával, elsősorban akkor, amikor a hízelgőkre hallgat, ami igen elterjedt és roppant veszedelmes baj. Ellene soha sem lehet eléggé védekezni és küzdeni. Orránál fogva vezetik a felsőbbséget, amely azután elhanyagolja a szegény népet. Az ilyen kormány hasonló a pókhálóhoz, amely elfogja a kicsiny legyeket, de átejti magán a malomköveket. Az ilyen kormány törvényei, rendelkezései, intézkedései a kis bűnözőket bebörtönzik, míg a nagyok szabadon garázdálkodhatnak. Ha az uralkodó nem tudja magát mentesíteni alattvalóinak befolyásától, vagy nem tud tekintélyt tartani, akkor kormányzása szükségszerűen nevetségessé válik (ha csak Isten keze nem akar csodát művelni).
A világi felsőbbség feladatai
–Tiltsák el az undorító tobzódást, nemcsak azért, mert ez mértéktelenség, hanem azért is, mert nagyon költséges. Ugyanis a fűszerek, különlegességek és más hasonló dolgok élvezése –amelyek nélkül is igen jól megélnénk– szükségtelenül nagy pazarlásra vezetett nálunk. S ennek divatja csak egyre terjed. Ha a világi hatalom ezt a nagy tékozlást meg akarná szüntetni, ez igen nagy feladat lenne.
–Tiltsák meg az öltözködésben kifejlődött divathóbortot, amely csak a testet és a világot szolgálja s amellett rengeteg értéket emészt fel. Elképesztő elgondolni is, hogy ezek a visszaélések annak a népnek a körében élnek, amelyek a megfeszített Krisztusra felesküdött és megkeresztelkedett.
–Szüntessék meg az uzsorakamatot, ami a világ minden népét, országát és városát tönkreteszi, felőrli, megsemmisíti. Alattomosan azt a látszatot kelti, mintha az uzsorához semmi köze sem lenne. Pedig valóban veszedelmesebb a tényleges és nyílt uzsoránál, mert látszólagos ártalmatlansága miatt nem óvakodnak tőle az emberek.
–Tiltsák meg az öltözködésben kifejlődött divathóbortot, amely csak a testet és a világot szolgálja s amellett rengeteg értéket emészt fel. Elképesztő elgondolni is, hogy ezek a visszaélések annak a népnek a körében élnek, amelyek a megfeszített Krisztusra felesküdött és megkeresztelkedett.
–Szüntessék meg az uzsorakamatot, ami a világ minden népét, országát és városát tönkreteszi, felőrli, megsemmisíti. Alattomosan azt a látszatot kelti, mintha az uzsorához semmi köze sem lenne. Pedig valóban veszedelmesebb a tényleges és nyílt uzsoránál, mert látszólagos ártalmatlansága miatt nem óvakodnak tőle az emberek.
No lám: a felsőbbségnek csak néhány teendőjéről szóltunk. De mindez éppen elég alkalmat nyújt neki a jó cselekedetekre s az Isten szolgálatára.
–D. Munkaadók és alkalmazottak viszonya
Ennek a parancsolatnak negyedik cselekedete: a cseléd és alkalmazott engedelmessége urával, úrnőjével szemben. Erről mondja Szt. Pál (Tit. 2,9): „A szolgákat intsed, hogy az ő uraiknak tisztelettel engedelmeskedjenek, mindenben kedvöket keressék, ne ellenkezzenek, ne tolvajkodjanak, mert ezzel krisztus tanításának és a mi hitünknek jó nevet szereznek, hogy a pogányoknak a botránkozásra alkalmat ne adunk.” Szt. Péter is írja (1Pét. 2,18): „A cselédek teljes félelemmel engedelmeskedjenek az uraknak, nemcsak a jóknak és kíméleteseknek, de a szívteleneknek és durváknak is; mert Isten előtt kedves dolog az, ha valaki ártatlanul tűr ellenségeskedést.”
De az urak és úrnők ne bánjanak a cseléddel, szolgával kíméletlenül s ne keressenek a kákán is csomót, hanem legyenek néha elnézőek is, hunyjanak szemet egyes dolgok felett a békesség kedvéért. Ne feledjél el, hogy semmiféle viszonylatban nem mehet minden hajszál pontosan, mert itt e földön sohasem lehetünk tökéletesek. Erre vonatkozóan mondja Szt. Pál a Kol. 4,1-ban: „Ti urak, ami igazságos és méltányos, a ti szolgáitoknak megadjátok, tudván, hogy nektek is van uratok a mennyben”. Ha tehát az urak azt akarják, hogy Isten velük szemben ne legyen a legszigorúbb, hanem sokszor kegyelmesen elnéző, akkor ők is hasonlóképpen szelíden és elnézően bánjanak cselédeikkel. Mindamellett igyekezzenek őket állandóan becsületre, istenfélelemre nevelni.
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Aquinói Szent Tamás:
Az ember tökéletessége Isten és a felebarát szeretetében áll. János arra tanít, nem szóval és nyelvvel kell szeretnünk, hanem cselekedettel és valóságosan. Kerülni kell a rosszat és tenni a jót.
A rossz cselekedetektől való tartózkodás hatalmunkban van, de mindenkivel nem tudunk jót tenni: mindenkit szeretnünk kell, de nem mindenkivel tartozunk jót cselekedni. „Aki övéinek, főleg háza népének nem viseli gondját, az megtagadta hitét” 1Tim 5,8 , Először Istent kell szeretnünk, másodszor az apát és az anyát, mert minden rokon közül legközelebb az apa és az anya áll hozzánk. Arisztotelész is hasonló magyarázatot ad, azaz, hogy a tőlük kapott nagy jótéteményeket nem tudjuk megfelelőképpen viszonozni: ezért a megsértett apa jogosan űzheti el fiát, de nem megfordítva.
A szülők a gyerekeknek létet, táplálékot tanítást adnak. Mivel a gyermekek léte a szülőktől van, jobban kell tisztelni őket, mint az uralkodókat, akiktől csak a javakat kapjuk, kivéve Istent, akitől lelkünk származik. „Aki féli az Urat, tiszteli szüleit és mintegy urainak szolgál azoknak szóban és tettben és minden gondoskodásban, akik őt nemzették. Tiszteld apádat és anyádat, hogy Isten áldása szálljon rád” Sirák 3, 8-10 Ezzel magadat is tiszteled, mivel ahogy ugyanitt Sirák mondja: „ Az ember becsülete ugyanis apja jónevétől vagyon, s a meg nem becsült atya szégyene a fiának”
Hasonlóképpen, mivel tápláltak bennünket gyermekségünkben, mi is tartozunk őket megajándékozni öregségükben. „Fiam, legyen gondod elaggott apádra, és ne szomorítsd meg életében, nézd el neki, ha értelme csökken és ne vesd meg, ha élted virágjában állsz is. Gonosz, aki semmibe se veszi az apját, és azt, aki bántja az anyját, megátkozza az Úr” Sirák 3,14-18
Mivel a szülők tanítottak bennünket, tartozunk nekik engedelmeskedni. Két tanítást kötelesek adni fiaiknak, mégpedig korán, mert ha időben megkapja, „A gyermek az útjáról –mégha meg is öregszik– nem tér el attól” Sirák, 7,23 Tóbiást is az apja az Úrhoz való hűségre, és minden bűntől való tartózkodásra neveli (Tób 4) „Gyermekek, fogadjatok szót szüleiteknek mindenben” Kol 3,20 –persze nem azokban, amelyek Isten ellen vannak.
A szülők tisztelőinek öt kívánnivaló dolog ígértetik meg:
–Kegyelem a jelenben és dicsőség a jövőben. „Tiszteld atyádat, hogy Isten áldása szálljon rád, és az ő áldása mindvégig megmaradjon” Sirák 3,9 Ellenkező jár a gyalázkodónak.”Aki a kicsiben hűtlen, az hűtlen a nagyban is” Luk16,10 De a természetes élet semmi a kegyelmi élettel összehasonlítva. Ha nem ismered el az életet, amit a szülőktől kapsz, hogy lennél méltó a kegyelmi életre?
–Kívánatos dolog az élet, hogy hosszú életű légy a földön. Az élet akkor hosszú, ha teljes, amelyet a Filozófus (Arisztotelész) szerint nem idővel, hanem a tevékenységgel mérünk. Vagyis akkor teljes, ha erényes.
–Kedves és hálás fiai lesznek: ahogy ő tisztelte apját, őt is úgy fogják tisztelni fiai. „Aki tiszteli apját, az majd örülhet fiainak” Sirák 3,6 Jézus mondja a Máté 7,2-ben: „Amilyen mértékkel mértek, olyannak fognak visszamérni nektek”
–Tiszteletre méltó legyen a hírneve: „A férfinak dicsősége apja becsülete” Sirák 3,13
–Gazdag legyen: „Az apa áldása megszilárdítja a fiak házát, az anya átka szétzúzza alapját” Sirák 3,11
Jegyezzük meg, valakit nemcsak a testi nemzés alapján nevezünk atyának, más okokból is kijár némelyeknek ez a tisztelet. Atyáknak hívjuk az apostolokat tanításuk és hitbeli példájuk alapján. Dicséretüket zengjük pedig nem szájjal, hanem követéssel, ha nincs bennük semmi ellentéte annak, amit dicsérünk: „Emlékezzetek meg elöljáróitokról, kiknek élete végét szemlélvén, kövessétek hitüket” Zsid13,7 Atyáknak hívjuk az egyházi elöljárókat, mert Isten szolgái.
Ugyancsak a királyokat és fejedelmeket, mert a nép javát kell gyarapítaniok. Ezeket alattvalókként tiszteljük.
„Mindenki vesse alá magát a fölöttes hatalomnak” Róm 13,1 Nemcsak félelemből, hanem szeretetből, nemcsak értelmi megfontolásból, hanem lelkiismeret szerint is. Ennek oka az, hogy az Apostol szerint (ugyanott) minden hatalom Istentől van, ezért meg kell adni, amivel tartozunk, „akinek adóval, annak az adót, akinek vámmal, annak vámot, akinek félelemmel, félelmet, akinek tisztelettel, tiszteletet” Róm 13,7 „Fiam, tiszteld az Urat és a királyt” Péld 24,21
Hasonlóképp, tiszteld a jótevőket, az időseket: „Becsüld meg az ősz fejet és add meg a tiszteletet az öregnek” 3Móz 19,32
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Raj Tamás:
Ez a parancsolat valójában három részből áll:
–Az első néhány szó: „Tiszteld apádat és anyádat” a gyermekekhez szól, hogy kellő tisztelettel adózzanak szüleiknek. A bibliai parancsolat hatására a szülőtisztelet az egyik legalapvetőbb emberi kötelességgé lett.
–Kihez szól a folytatás, „hogy hosszú életű légy a földön”? Valóban hosszabb életkor vár a szülőtisztelő gyermekre? Nem erről van szó: az intés a szülőket illeti: Ha te, szülő, nem tiszteled saját apádat, anyádat, milyen példát mutatsz gyermekeidnek, hogyan várhatod el tőlük, hogy majdan, idős napjaidban ők gondoskodjanak rólad szeretettel? Pedagógiai célzatú tanítás ez: a jó példa (idős szüleid tisztelete) nevelő hatású lesz, hogy azután te magad is „hosszú életű légy a földön”
–A hosszú élet azon a földön valósul meg, „amelyet az Örökkévaló, a te Istened ad neked” Melyik az a föld, ahová Izrael népe a pusztai vándorlás során készült? Kánaán. Ezen a ponton a harmadik rész már túlmutat a gyerekeken, a szülőkön:
a néphez szól: annak a népnek, amelyik nem tiszteli múltját, a jövője is bizonytalanná válik.
A Tízparancsolat első része Isten és az ember közötti viszonyt szabályozza, a parancsolatok az egész néphez szólnak. A hagyományos zsidó felosztás szerint a szülő tisztelet az 5. parancsolat, és az első kőtáblán kap helyet. Azért van itt, mert a szülőtisztelet parancsa vezet bennünket a társadalmi-erkölcsi igékhez, az ember és felebarátja közötti parancsolatokhoz. A szülők iránti hála és szeretet parancsa révén már jórészt az egyes emberhez, elsősorban a fiatalokhoz, és a szülőkhöz szól, de mint láttuk, a nép részére is fontos az üzenete.
3Móz. 19,3. versében a fenti intés némi változással, és a szombat parancs összekapcsolásával ismétlődik meg: „Mindenki félje anyját és apját, és szombatjaimat tartsátok meg, Én vagyok az Örökkévaló Istenetek”
Miért fontos az ismétlés?
A szülőtisztelet a családi összetartás legfontosabb kelléke, a szombat pedig a legjelentősebb és leggyakrabban ismétlődő zsidó ünnep, így kiemelésük érthető. A szülőtisztelet első lépés a tisztességes emberi kapcsolatok építése terén, hiszen a gyermek a társadalmi-erkölcsi törvények közül elsőként ezt ismeri meg, ezt kell gyakorolnia; épp így a vallási élet területén az első lépés a szombat megtartása, amely értelmet és célt ad a heti munkának, felkészíti a családot és a közösséget a békés, nyugalmas, örömteli együttlétre, a szellemi-vallási értékek befogadására.
(Mi mennyire készülünk a vasárnapra?????!!!!)
Peszach, a zsidó húsvét több jelentéssel bír:
–„az elkerülés ünnepe”, mert a Tóra szerint a csapás elkerülte a zsidó házakat.
– A kovásztalan kenyér ünnepe: az ősöknek sietve kellett elhagyniok otthonaikat, nem volt idő a tészta megkelésére. A kovásztalan kenyeret nevezik macesznak, pászkának is.
–a tavasz ünnepe
–szabadságunk ünnepe: őseink rabszolgasorban szenvedtek Egyiptomban. Isten meghallgatta jajkiáltásukat, és Mózes személyében vezetőt állított a tömegek élére, aki kivezette őseinket Egyiptomból, a szolgaság házából.
„Őrizzétek meg a kovásztalan kenyér ünnepét, mert ezen a napon vezettem ki seregeiteket Egyiptom országából. Őrizzétek hát meg ezt a napot nemzedékeiteken át örök törvényül.” 2Móz 12.
A Tízparancsolat is így kezdődik:
„Én vagyok az Örökkévaló Istened, aki kivezetett téged Egyiptomból, a szolgaság földjéről” 2Móz 20, 2-3
A hagyományos széder este könyve a Haggáda. Magyarul: elbeszélés, az egyiptomi kivonulás története.
A széder szó jelentése: rend.
A széder este a nemzedékek harmóniájáról, az élettapasztalatok átadásáról szól:
„És beszéld el gyermekeidnek mindazt, ami veled azon a napon történt, és szólj: Ezt tette az Örökkévaló, amit értem tett, mikor kijöttem Egyiptomból.”
Az ünnepet köszöntő este legfontosabb célja, hogy a családfő elmesélje gyermekének az ősi megszabadulás történetét, hogy folyamatosan továbbadja a hagyományt, mindenki érezze úgy magát, mintha ő maga szabadult volna ki Egyiptomból.
Ez a szertartás is segít, hogy a különböző generációk megértsék egymást, mert kétség nem fér hozzá, ha az apák és fiúk szemben állnak egymással, könnyen „elpusztulhat a föld, átok ülhet az emberiség jövőjén”. E figyelmeztetés egyre sürgetőbb napjainkban, amikor a hagyományos családok, kapcsolatok felbomlóban vannak.
Számomra a legnagyobb kérdés –és egyúttal a legfontosabb tanulság is–, miért említi az Írás az apák (szülők) szívének megtérését fiaikhoz, és nem megfordítva? A válasz tulajdonképp kézenfekvő: Mindaddig nem remélhetjük gyermekeink megértését, szívüknek hozzánk közeledését, míg mi magunk meg nem tesszük ugyanezt a lépést, amíg meg nem kíséreljük előbb mi megérteni őket, problémáikat, gondjaikat, vágyaikat és elképzeléseiket. Ha viszont így teszünk, és ők érzik ezt, előbb utóbb ők is hasonlóan fognak hozzánk közeledni („mint te magad”) Raj Tamás Bibliaiskola 203, Hol lakik Isten? Halljad Izrael
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
Kölcsönös-e a szülők gyermekek, felnőttek és ifjak egymáshoz való kapcsolata? A kiindulás a szülő-gyerek viszony, életünk forrása, megtartója. A szülő teszi meg az első lépést. Amikor az ifjak gyereket vállalnak, azért teszik, mert tartoznak életük továbbadásával, tartoznak az áldozatokat, amiket ők kaptak gyerekként gyerekeiknek továbbadni. A szülők éljenek tiszteletet érdemlően! Azaz szeretettel, türelemmel, önzetlenséggel, tisztelettel kell gyermekünk iránt lenni, ahogy azt Atyánktól kaptuk, kapjuk. A kikövetelt tiszteletben nincs sok köszönet.