Játékudvar

 

2010-ben zsidó pünkösd/Sávuot/Tóra ünnepe május 18-án, a kereszt/tyén/ny pünkösd május 23-án van.

Az ünnepek közötti szoros kapcsolatról ritkán hallunk.

 

Hát nézzük! Kattintson a "Tovább" gombra!

 

„Az év folyamán háromszor tarts nekem ünnepet. Üld meg a kovásztalan kenyerek ünnepét. Hét napon át kovásztalan kenyeret egyél, mert akkor jöttél ki Egyiptomból. Tarts ünnepet aratáskor annak a termésnek a zsengéjével, amelyet az általad bevetett szántóföld adott, és az év végén a szüret ünnepét, amikor a termést betakarítod a mezőről.” 2Móz 23, 14-17

 

E három nagy zarándokünnepen Izrael minden fiának meg kellett Jahve előtt jelennie. A nyári és az őszi ünnepeknek is van történelmi tartalma:

–tavasszal a húsvéti bárány és a kovásztalan kenyér ünnepe Pészach (keresztyén húsvét), az Egyiptomból való kivonulásra, szabadulásra emlékeztet;

–ötven nap múlva az aratási ünnep (=Zsengék ünnepe, =Hetek ünnepe: 7 hét + egy nap) Sávuot, azaz pünkösd, a Kinyilatkoztatás ünnepe is

–az őszi, szüreti hálaadás, később a sátrak ünnepe, a pusztai vándorlás emléke lett (1).

 

Az aratás átvitt értelemben az ember cselekedeteinek következményeire utal: „akik könnyek közt vetnek, örömmel aratnak, s ha sírva vetettek is, ujjongva gyűjtik össze kévéiket” Zsolt 126,5 Néhány példa az Újszövetségből: 2Kor9,6; Gal6,7; Ján 4,36-38: az aratás Isten országának elérkeztét, növekedését jelképezi: Jézus vetett és az apostolok fejezik be az aratást, és az ő vetéseik is mind később érnek be. (2)

 

A Zsengék /Sávuot ünnepének történelmi alapja: annak a csodálatos eseménynek az emlékezetét őrzi, amely Izrael gyermekeivel történt –a bölcs rabbik Mózes második könyvének elemzése alapján– az egyiptomi kivonulás utáni ötvenedik napon, Sávuot idején, a Sínai-hegy lábánál. A nyárünnep így a sínai kinyilatkoztatás ünnepe is lett.

Ez az esemény a Kinyilatkoztatás volt: az Örökkévaló kinyilvánította akaratát Izrael előtt. A Kinyilatkoztatás megfelelő fogadására való felkészülés után Isten a Sinai hegyen hangot keltett, amely tűzzé változott és beszédként mindenki számára érzékelhetővé vált. Ekkor Isten személyesen adta át a Tízparancsolatot Mózesnek.

 

Pészach, azaz az Egyiptomból való kivonulás a fizikai szabadságot teremtette meg (3). A Tórával, benne a Tízparancsolattal olyan ajándékot kapott a nép, az emberiség, ami a szabadságot nemcsak testben, lélekben is megalapozta. A Tízparancsolat ajándékká csak akkor válik, ha használjuk saját életünkre, működtetjük a családban, közösségben, társadalomban: használata, a vele való élés válik ajándékká: (4) magunknak, másoknak, általunk. Sávuot ünnepe annak a szellemi tanulságnak a jelentőségét emeli ki, hogy az elnyomás megszűnése és a politikai szabadság kivívása nem lesz teljes, míg meg nem koronázza a szellem, a fegyelem és a kötelességek egysége, amely a Kinyilatkoztatásban és a Tóra adásában teljesedett ki.

Itt van az a pont, ahol a zsidó és keresztyén Pünkösd kapcsolódik:

Jézus Krisztus halálát követően az 50. napon –zsidó pünkösdkor, azaz Sávuotkor, a Tóra adás emléknapján– történt meg a Szentlélek kiáramlásának csodája, a zúgás, a lángnyelvek és nyelveken szólás kíséretében (5).

Ugye észreveszi a hasonlóságot a két esemény között: hang, tűz, érthető beszéd. (2Móz.19 – ApCsel. 2,1-13). Keresztelő János azt hirdette, hogy a Messiás „Szentlélekben és tűzben” fog keresztelni.

 

Isten Pünkösdkor nemcsak örömöt ad (aratás, természet), hanem lehetőséget, hogy életünk ne öncélú maradjon (6) hanem tudjunk örülni, tudjunk élni a nekünk ajándékozott természeti javakkal, a szabadsággal: felelősséggel: képviseljük Istennek, a Tízparancsolatban kinyilatkoztatott akaratát a Szentlélek segítségével.

A Tízparancsolat lett a nyugati kultúrák többségének erkölcsi alapja

Források: dr.Herbert Haag Bibliailexikon (Apostoli Szentszék Könyvkiadója 1989),

www.zsido.com /ünnepek: Hayim Halevi Donin, Naftali Kraus, Herman Wouk

 

Dávid királyról azt olvastam, hogy Sávuotkor született, és Sávuotkor halt meg.

1. Az aratás a Jordán vidékén május közepén, június elején kezdődik és kb. három hónapig tart. Az őszi hálaadás azért „Sátoros ünnep”, mert „sátrakban éltek őseink”

2 –Magyar közmondás: ki mint vet, úgy arat. –Szülő gyerek kapcsolat: hogy közeledünk gyerekünkhöz? Szeretettel, odafigyeléssel, vagy hidegen és durván? A mi nevelésünk „vetésünk” határozza meg nemcsak jelen, hanem a későbbi viszonyunkat is vele. Sőt: kihat arra, öregként, amikor teli leszünk búval, gonddal, mennyire fogad el bennünket, mennyire áll mellettünk? – „Vetés” a munka, tanulás is: a befektetett idő, fáradság lehet, csak évtizedek után hozza meg gyümölcsét

3 A „magyar exodus” napjainkban és társadalmi szinten a rendszerváltás. Új generációnak kell felnőnie, akik már mentek lesznek a korábbi mentalitásoktól, gondolati megkötöttségeinktől, félelmeinktől. Egyénileg mi is kivonulhatunk –sőt ki kell vonulnunk– ilyen olyan fogságainkból, saját akaratunkból, Isten segítségével: „hagyd el a bűnök útjait”

4 A Tízparancsolat olyan, mint a búza: önmagában kemény, ehetetlen mag, de ha megőrlik, megfelelően előkészítik, éltető kenyér lesz belőle

5 Bonyolult csillagászati számításokkal állapítják meg az ünnepek időpontjait. Mivel a zsidó és a keresztyén időszámítás alapja más, ezért ezek az ünnepek nem esnek egybe, csak egymás közelében vannak.

6 legyünk elvetett mag, legyünk megőrölt, megkelesztett, megsütött, éltető kenyér