Oldal küldése ismerősnekOldal küldése ismerősnek
Teológusok válaszolnak, MIÉRT FONTOS A TÍZPARANCSOLAT?
A "Tovább" után bemutatom a könyveket, a teológusok válaszait, azaz az idézetek forrásait. Később az ő segítségükkel próbálom meg a parancsolatokat közelebb hozni. Végül egy rövid összefoglalót talál Mózes öt könyvéről.
Azért idézek korban, szellemben eltérő nézeteket, mert célom volt, hogy kedvet kapjon a gondolkozáshoz, keressen, kutasson, találja meg saját válaszát. A mi válaszunk nem lehet azonos Aquinói Tamáséval, Lutherével, mert mások a problémáink: a középkor óta nagyot fordult a világ, az egyház is sok kérdéshez másként áll. Érdemes, sőt izgalmas a XXI. század emberének megismerni a XIII, XVI. század gondolkozásmódját, mert sokat tanulhatunk Aquinói Tamástól, Luthertől, elgondolkozhatunk, vajon min kéne változtatni az életünkben?
Lehet, hogy „amit mondanak, abban mégiscsak van valami”?
Sokszor meglepett a régiek –Aquiói Tamás és Luther– életteli stílusa, humora; a cseh és német szerzők (Lochman, Zink) másfajta szemlélete: megannyi felfedezés, megannyi öröm, megannyi indok: hátha érdemesnek fogja találni Ön, kedves Olvasó, hogy utána járjon ezeknek, és az Önben felmerülő kérdéseknek! 
Nagyon fontos: merjen kérdezni! Persze nem mindegy, kit. Próbált már beszélgetni –úgy szabadon, barátian– lelkészével? Ha erre nincs lehetősége, keressen könyvet! Egyházi könyvesboltokban, templomában biztosan megtalálja az Önhöz közel álló gondolkozású szerző könyvét. 
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
Aquinói Szent Tamás (1225-1274) 
Előadások a Hiszekegyről, a Miatyánkról, a TÍZPARANCSOLATRÓL Seneca Kiadó, 1994 Fordított, az előszót Gecse Gusztáv írta.
 
I. Bevezetés
Az üdvösséghez kell:
–Hinnivalók ismerete:     hitvallás, ami a hitágazatokról tanít
–Kívánnivalók ismerete: Miatyánk
–Tennivalók ismerete:    Törvény
 
Életünket uraló törvények:
 
1     Természet trv: az értelemnek Istentől belénk oltott fénye. „Ránk ragyogtatod arcod fényét, Uram” (Zsolt. 4,7): ráérzünk, mit kell tennünk.
2.    Érzéki vágy törvénye: értelem szerint akarjuk a jót, de a test nem engedelmeskedik. Róm. 7,23: „Más trv-t látok tagjaimban, amely küzd értelmem trv-e ellen. A bűn trv-ének rabjává tesz, amely tagjaimban van.”
3     Szentírás törvénye: kell, hogy a bűnöktől visszavezettessünk /visszataláljunk az erényekhez. Módjai: –félelem: a büntetéstől, a pokoltól. „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme. .. Az Úr félelme elűzi a bűnt” Példb. 1.7,27   A mózesi trv. visszafogja a kezet, de a lelket nem. A jóra vezetés másik módja:
4     szeretet és kegyelem: Krisztus törvénye
 
 
KÜLÖNBSÉGEK a félelem és a szeretet törvénye között:

Félelem törvénye
–megtartóit szolgává teszi. Kötelesség, félelem
–földi javakat ad. „Ha készségesen hallgattok rám, a föld legjavából esztek” Iz 1.19
–Nehéz: „Miért kísértitek Istent a nyakunkba rakva olyan igát, amelyet sem mi, sem atyáink nem bírtunk elviselni Apcsel. 15,10
Szeretet törvénye
–Felszabadít, önkéntes, örömmel teli, mint a gyermek
–mennyei javakban részesít. „Ha el akarsz jutni az örök életre, tartsd meg a parancsokat” Mt 19.17
–Könnyű: „Az én igám édes, az én terhem könnyű”

(Mt 11.30) Nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét félelemben éljetek, hanem a fogadott fiúság Lelkét nyertétek el. (Róm 8.15
 
 II.   Az emberi cselekedet akkor helyes és erényes, amikor az isteni szeretet törvényével összhangban áll. Hogy a cselekedetek jóvá legyenek, szükséges, hogy az isteni szeretet szabályaival összhangban álljanak.
 
III. A szeretet törvényéből következnek:
–1. Létrehozza a lelki életet: akit szeretnek, benne van abban, aki szereti. A szeretőt szeretetté alakítja: ha hitványságokat, esendő dolgokat szeretünk, hitványakká és állhatatlanokká válunk. „Utálatra méltók lettek, min az, amit szerettek. (Oz 9.10) Ha Istent szeretjük, hozzá válunk méltóvá: „Aki az Úrhoz ragaszkodik, egy lélek ővele” (1Kor6,17)
–2. Isten parancsolatainak megtartása. A törvények kétfélék:    –Parancsolóak: ezeket teljesíti a szeretet, mivel a trv. teljessége, amely a parancsokban nyilvánul meg, a szeretet, amily parancsokat megtartjuk.      –Tiltók: a szeretet ezt is teljesíti, mert nem cselekszik helytelenül. 
–3. Oltalom a bajok ellen. „Az Istent szeretőknek minden javukra válik” Róm 8.28
–4. Boldogsághoz vezet   A szeretet különbözősége szerint különbözik a boldogság.
–5. Előidézi a bűnök bocsánatát: „A szeretet befödi a bűnök sokaságát” 1Pét 4,8   „ a szeretet fátyolt borít minden hibá ra” Péd 10,12    „”Megbocsáttatott az ő sok bűne, mert nagyon szeretett.”Luk. 7,47      Minél jobban szeretünk valakit, annál inkább bánkódunk, ha megsértettük.      
–6. Megvilágosodik a szívünk: nem tudjuk, mit tegyünk, kívánjunk. A szeretet „megsúgja”
–7-8: Létrehozza a tökéletes örömöt és békét: Gyakran kívánjuk a múlandó dolgokat, de miután megkapjuk, lelkünk mégsem nyugszik meg, újabbat kíván. „Az istentelen lelke olyan, mint a háborgó tenger, amely nem bír megnyugodni. Nincs békéjük az istenteleneknek” Iz. 57,20-21    Akik szeretik törvényedet, azoké a béke teljessége, azért soha el nem buknak. Zsolt 119, 165   Megváltozik életed, ha elszakítod magad a múlandó dolgoktól, az érzéki vágyaktól.
–9. A szeretet az embert méltóságra emeli: szolgából szabadot és barátot csinál. „Nem hívlak titeket többé szolgának, hanem barátnak” Jn 15,15      
 
IV. Senki sem birtokolhatja a szeretetet a maga erejéből, az egyedül Isten ajándéka. „Nem mintha mi szerettük volna az Istent, mivel ő előbb szeretett minket”   1Ján 4,10 
 
V. Hogyan készülhetünk fel a szeretet befogadására?   –az igét figyelmesen kell hallgatni: szívünk arra hajlik, amire figyelmünket irányítjuk: „Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt az úton és kifejtette az Írásokat?” Luk 24,32 
Hányszor fordul elő, hogy egy példázat, egy ige hidegen hagy bennünket, és a prédikáció végére már tudjuk, rólunk, nekünk szólt… és készek vagyunk a változásra ….
–elmélkedj a javakról: Vedd számba, milyen sok jótétemény történt veled, hányszor, és milyen nagy veszedelmekből menekültél meg, mekkora boldogságot kaptál, halvány ígéretek, álmok valósultak meg életedben, mennyi erőt kaptál, hogy meg tudd szakítani a vágyak véget nem érő láncolatát: hála értük a szeretetnek, Istennek.
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Luther Márton (1483-1546)
a Kis Kátét 1529-ben írta az igehirdetők és a családok számára:  
 
„Ennek a káténak vagy keresztyén tanításnak ilyen rövid, világos és egyszerű alakban való megírására az a siralmas helyzet kényszerített és ösztönzött, amelyet nem régen mint egyházlátogató tapasztaltam: … az egyszerű ember … semmit sem tud a keresztyén tanításból… És ezeket hívják keresztyéneknek, ezek vannak megkeresztelve és élnek a szentségekkel, pedig sem a Miatyánkot, sem a Hiszekegyet, sem a Tízparancsolatot nem tudják! Ahova meg most eljutott az evangélium, ott mégis remekül megtanulták, hogyan lehet minden szabadsággal mesterien visszaélni….   Jaj, örökre jaj nektek!”                
Luther a Tízparancsolatot mint lehetőséget a jó cselekvésére vizsgálja. Az első parancsolat alapját, és minden cselekedetünk mozgatójának, a jó, vagy rossz „minősítés” megítélésében a hitet határozza meg.
 
A jó cselekedetekről  Fordította Takács János. Hódmezővásárhelyi Evangélikus Egyházközség 1992 (?)
 
Azok a cselekedetek jók, amiket Isten parancsolt. Semmi sem bűn, csak amit Isten megtiltott. Aki a jócselekedeteket megismerni és cselekedni akarja, Isten parancsolatait kell megismernie. Ilyen értelemben mondja Krisztus a gazdag ifjúnak: „ Ha be akarsz menni az életre, tartsd meg a parancsolatokat” (Mt 19,17) A cselekedeteket Isten parancsolatai szerint kell megítélnünk, és nem azok nagysága, mennyisége, hatása, vagy emberi tetszések és szokások mértékével, mert ezekkel vétünk Isten parancsolatai ellen. 
A törvény célja,hogy hitre neveljen
Ha a hit mindent elvégez, akkor mire való az a sok lelki és világi törvény? Mert nincs mindenkinek hite, vagy nem törődik a hittel. Akinek hite van, annak nincs szüksége a törvényre, mert kényszer nélkül él a törvény szerint. Erre mondja Pál: „a törvény nem az igazért van” 1Tim. 1,9  Vannak, akik ellustulnak, tévesen értelmezik a szabadságot. Nekik üzen Péter: „úgy éljetek mint szabadok, és nem mint akiknek a szabadság a gonoszság palástja” 1Pét 2,16 Ugyanezt Pál a Gal. 5,13-ban   így fogalmazza meg: „ti szabadságra hivattatok, csakhogy a szabadság ürügy ne legyen a testnek”
Mi történik azokkal, akik mindig kaphatók a bűnre?: „A világi hatalom viseli a kardot és ezzel szolgál Istennek, nem a kegyesek, hanem a gonoszok rettegésére” Róma 13,3   A gyermekek, és azok, akiknek még nem sajátjuk a hit: olvassanak, tanuljanak, edzzék szívüket, lelküket a tanítások befogadására.              TP-bevez_Luther_FM_09-05_Kalend
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Dr. Ravasz László  (1882-1975)    „Én vagyok a te Istened!” A Tízparancsolat magyarázata Kálvin Kiadó, 1996
 
A szabadság kezdetén, a Sinai hegyen a zsidó nép által kaptuk meg mi is életünk iránytűjét, a Tízparancsolatot. Az ember szereti lerázni magáról a kötöttségeket, kötelességeket. Önmagunknak oly gyorsan megbocsátunk, még magunkat is becsapjuk, csak ne szembesüljünk bűneinkkel! Szabadságunkat szabadossággá silányítottuk, ezért kell ma ismét emlékeztetni önmagunkat Isten rendjére: hogy életünk emberi maradjon. (1951.!)
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Adorján József: Tízparancsolat Kálvin Kiadó, 1993.
 
A XX. sz. embere le akar rázni minden kötöttséget, elutasít minden törvényt, nem akar elismerni semmiféle hatalmat önmaga felett. Autonóm életre törekszik, önmaga törvénye kíván lenni, miközben egyre jobban összekuszálódik élete, egyre több ellentmondás uralma alá kerül, egyre gyengül önfegyelme és önuralma, egyre kevésbé tud úrrá lenni a rosszon. Önmagunkat áltatva túlhangsúlyozzuk a kegyelmet a követelményekkel szemben.Akkora hangsúlyt teszünk a „keresztyén szabadságra”, hogy az már visszaéléssé válik, ürüggyé a bűnre.
„Ha az ember valóban komolyan a Törvény szerint cselekszik, akkor érkezik el az Evangéliumhoz; és miközben a kijelentés és a hit útján eljut az Evangéliumhoz, képes lesz igazán és komolyan a Törvény szerint cselekedni.”   Barth Károly így fejezi ki a Törvény és az Evangélium elválaszthatatlan egységét.
Ismételni kell a Tízparancsolatot, hogy újra megtaláljuk életünk, hitünk zsinórmértékét, belőle segítséget, útmutatást kapjunk mindennapi problémáink megoldásához: hogy a Törvény és Jézus tanítása alapján életünk sokszor kusza útjain tudjunk tájékozódni, egyenesen járni. Mert állhatatlanok vagyunk a hitben, hűtlenek a házasságban, megbízhatatlanok a munkában, céltalanul hány ide-oda a különböző tanítások szele.
 
 „… az ÚR az Isten, állhatatos Isten ő, aki megtartja szövetségét hűségesen, ezer nemzedéken át is azokkal szemben, akik őt szeretik és parancsolatait megtartják” 5Móz 7,9.    
A Tízparancsolatban ez az állhatos Isten szólít meg minket, állhatatlan embereket
, hogy állhatatossá váljunk.
Isten állhatatossága négy szálból fonódik: hűség, céltudatosság, szeretet, türelem. 
„Állhatatos” a mi Urunk, hisz türelmesen viseli, amint mi mindenfelé keressük a kiskapukat, hogyan bújhatnánk ki törvényei alól, keressük a boldogulást: nélküle.
Mi törjük össze a törvénytáblákat, és hányszor, de hányszor kapjuk vissza újabbnál újabb formában: hogy boldogok lehessünk
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Jörk Zink 1922-  Megújuló Tízparancsolat Evangélikus Sajtóosztály – Kálvin Kiadó 1996 Fordította Szabó Csaba
 
Mondd el gyerekednek, barátodnak, hogy
a réges régi időkben az emberek meséltek. Hagyták, hogy meséljenek nekik. Az évszázadokon, ezredeken áthömpölygő elbeszélésekből nemcsak mondák, eposzok, hanem kultúrák, vallások épültek fel. Hogy milyen lehetett Izrael vallása 7-8 évszázaddal Krisztus előtt, arról csak hozzávetőleges ismereteink vannak. Akkoriban jegyezték le Mózes, a vándorlás, Saul, Dávid történetét. Így, utólag rögzítették a parancsolatokat is. Mivel az életfeltételek mások voltak Mózes és a lejegyzés idején, az életmód változásával mindig újra kellett értelmezni a parancsolatokat.
Az ember –mert ember– a történéseket saját vágyaihoz igazítja, így félreért valamit, aztán megpróbál javítani, pontosítani, alkalmazkodni a változó életfeltételekhez. Amikor a vándorló nép már letelepedett, a régi parancsot ki kellett egészíteni: „ne kívánd” felebarátod házát, jószágát …   Az államalapítás, a gazdagodás után védeni kellett a szolgálókat: szombaton ne végezz se te, se szolgálód… semmilyen munkát! Pihenjen, mint te magad!
Jézus korában ismét szükség volt az újraértelmezésre. Meg kell ismerni, mit tanított Jézus a parancsolatokról? Mi az, amit újra fogalmazott? Figyeljünk az összefüggésekre a Mózesnek és a Jézus által adott kijelentés között!
Minden korban merész volt az az ember, aki újra értelmezte a kijelentéseket. Mint például Assisi Ferenc, Aquinói Szent Tamás, a 16. századi reformátorok.
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Jan Milic Lochman 1922-  A szabadság útjelzői Etikai vázlatok a Tízparancsolathoz Kálvin Kiadó, 1993. Fordította Huszti Kálmán
 
Izrael a parancsolatok kijelentését úgy értette és ünnepelte, mint elsőrendű üdveseményt. Alkotmányozó szövetségkötés. A parancsolatokra tekintés visszatekintés a Szövetségre, felszólítás a szövetség megtartására, előretekintés a jövőre. A Biblia szerint a szövetséges mivolt nem lepecsételt, múltbeli esemény, hanem nyitott, jövőbe mutató történés. A Szövetség ünnepe újra és újra a felszabadulás ünnepe: megújulás a szabadságban. A Dekalógus (=Tízige) utasításai a mindennapok gyakorlatában az Úrtól kapott szabadság megőrzését és megtartását jelentik.
A Tízparancsolat tíz nagy szabadság. A parancsolatok segítenek, hogy a nekünk ajándékozott szabadságot helyes tartalommal töltsük meg, hisz a túlzott törvényeskedés, a formalitás épp oly veszélyes, mint a szabadság félreértelmezése, a szabadosság. Mindig csak vándorok vagyunk, mindig csak kezdők a szabadság tanulásában.  
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Cseri Kálmán 1939-  A Tízparancsolat Harmat Kiadó, 1994.
 
Véd a bűntől, és segít egymást szeretni. „A törvény betöltése a szeretet” Róm. 13,10.
–Nem találjuk a helyünket, ezért olyan sok a helytelenség körülöttünk. Isten a Tízparancsolattal elénk jön. /11. old.
–A parancsolatok nem túl elavultak? Használhatók még ma is? Senki nem tud engedelmeskedni. Ráébredünk: Isten nélkül nem megy! Amit tőle kapunk, azt használjuk, és adjuk tovább másoknak.  
–Tízparancsolat  tételei másutt is megtalálhatók. Isten személyes: „Én hoztalak ki” Így van, akinek személyesen tartozunk felelősséggel, szeretetét nem akarom elveszíteni. 
–Mai ember büszke szabadságára, maga akar dönteni isteneiről, hogy Isten nélkül akar élni.
Ez valódi választás, nem-e önmagát teszi meg istennek aki így gondolkozik? Lehet-e teljes közösségre jutni kizárólagosság nélkül? Lehetek-e egy valakivel úgy, hogy másik öttel is egy vagyok? Minden, ami Isten mellé nő, vagy helyére kerül az életünkben, zsarnokká lesz rajtunk, ami fölött nincs hatalmunk (ez lehet ember, eszme, telek, hobbi): betölti időnket, gondolatainkat. Ha más isteneket választasz, rám ne számíts! Dönthetsz. 
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
Raj Tamás  Hol lakik Isten? a Biblia titkairól,   Bibliaiskola: a Szentírás kulcsszavai és szállóigéi  Makkabi Kiadó
 
A Bibliaolvasással úgy vagyunk, mint a hittel általában. A mondhatni velünk szültett, gyermeki hittel szemban kérdések, kételyek fogalmazódhatnak meg bennünk, ám aki alaposan átgondolja, „megrágja” ezeket, aki vívódni képes önmagával, és túljut a kételyeken, egy magasabb rendű hit birtokába kerülhet. A legtöbb ember a Bibliát is csak felületesen olvassa, tiszteli ugyan vallásos üzenetét, de nem gondolkodik el felette. Ha mégis megteszi, kérdések merülnek fel benne. (Valóban hat napig tartott a teremtés? Hogyan készíthetett Isten bőrruhát az első emberpár számára? Miért találunk kétféle Tízparancsolatot a Szentírásban? stb.) Érdemes ezeket végiggondolnunk, mert általa a Biblia mélyebb értelmű tanítására, modern hatású üzeneteire bukkanhatunk. Ehhez a magasabb rendű értelmezéshez kívánjuk hozzásegíteni az olvasót. 
 
§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§§
 
 
A Halljad Izrael c. könyvből is sok mindent megtudtam a zsidó vallásról.  
Pedagógusoknak jó szívvel ajánlom Mácz István könyveit: Kísértés a jóra, Örülj velem a Szent Gellért Kiadótól.
Magyar tanárok! Ismerik Tomka Ferenctől az Istenkeresés az irodalomban c. könyvét? Nagy segítség! 
Természetesen rajtuk kívül még sok, sok költő, író gondolata fog visszaköszönni ezekről a lapokról.
A témához illő versekkel, történetekkel, képekkel igyekeztem illusztrálni –talán oldani, emészthetővé tenni a nehéz gondolatokat.
 
Mózesről és az ő öt könyvéről, azaz a TÓRÁRÓL a Bibliai kislexikon és a Bibliai nevek fogalmak gyűjteménye (tömörítve) írja:
             
MÓZES a zsidó vallás megalapítója. Nevének jelentése „vízből kihúzott/kimentett”. A kor, amelybe születése és működése tehető II. Ramses ideje, tehát ie. 13. század eleje, közepe. Az Egyiptomba nomád módon bevándorolt Levi törzséből származott. Testvére Áron és Mirjám. Akkor született, amikor a fáraó elrendelte, a zsidó újszülött fiúkat meg kell ölni. Anyja rejtegette, majd kosárba téve a folyóra helyezte, ahol rátalált a fáraó lánya, és sajátjaként a legjobb neveltetésben részesítette  
Itt, a Hóreb hegyén jelenik meg neki Jahve az égő csipkebokorban, és jelöli ki, hogy Izrael népét kiszabadítsa az egyiptomi szolgaságból. Mikor arra hivatkozik, ő „nehéz beszédű”, Jahve Áront adja mellé segítőnek
(2Móz 4,10-14). Áron kíséretében a fáraótól kéri népe szabadon bocsátását.
(2Móz 2,1-10). Felnőttként látta, amint egy egyiptomi ütlegel egy héber embert. Felháborodásában az egyiptomit agyonütötte, és eltemette a homokban. Az ügy kitudódott, menekülnie kellett. A medianitáknál feleségül vette Jetró pap lányát, Cippórát. (2Móz 11-25)
A történet ismert: a fáraó csak a tíz csapás után engedi el őket. A Sinai hegynél ismét találkozik Jahvéval, átveszi tőle a Szövetség okmányát a Tízparancsolatot, megkapja a kultuszra vonatkozó utasításokat. A törvény elfogadtatása ellenállásba ütközött (aranyborjú). A hazát kereső nép több ízben is fellázad Mózes ellen. Még életében kijelöli utódját, Józsuét, akinek feladata a honfoglalás végrehajtása. Felmegy a Nébó hegyére, ahonnan Jahve megmutatja neki a népének szánt földet. A moabiták földjén temetik el, de eltemetési helye ismeretlen.
 
 
Az ótestamentum elején foglal helyet Mózes öt könyve. Mivel többségében törvényeket tartalmaz, zsidó elnevezése Tóra. A zsidó és keresztény hagyomány egész a 18. századig Mózest tartotta a könyv szerzőjének, noha az időbeli eltérések, nyelvi különbségek, egyenetlenségek ennek ellentmondanak. Az öt könyv:
 
–Mózes első könyve: 1Móz / Teremtés könyve / Genezis jelentése: kezdet, eredet. Ebben a részben találjuk a teremtéstörténetet, a bűnbeesést, Noé és a vízözön mítoszát. Megismerjük Ábrahám korát, Hágár és Izmael, Sára és Izsák személyéhez fűződő eseményeket. Isten Ábrahámmal kötött szövetségének leírását. Megismerjük Jákób életét, és hogy lett Jákóbból Izrael? A könyvet József története és Jákób családjának Egyiptomba való költözése zárja.
 
–Mózes második könyve: 2Móz / Kivonulás könyve / Exodus Az Egyiptomból való szabadulás leírása, a Tóraadás (Törvény) a Sinai hegynél, a pusztai vándorlás, a vallási kultusz előírásai
 
–Mózes harmadik könyve: 3Móz / Leviták könyve / Leviticus írja le a papok és léviták kötelességeit. A hangsúly Isten szentségén van, és csak ennek megfelelő módon lehet közeledni Hozzá. Fő fejezetei: áldozatok, papok kötelességei, tisztasági és szentségtörvények, ünnepek, ígéretek és figyelmeztetések.
 
–Mózes negyedik könyve: 4Móz / Számok könyve / Numeri azért kapta ezt a nevet, mert benne kétszer is megszámolják Izrael harci erejét. A könyv héber neve: „A pusztaságban” , mert a könyv leírja a Jordántól keletre eső, 40 évig tartó pusztai vándorlás történetét. A Moáb mezején végrehajtott intézkedések, Józsué Mózes helyettesévé történő kijelölése, Kánaán földjének felosztása, a menedékvárosok kijelölése zárják a könyvet.
 
–Mózes ötödik könyve: 5Móz / Második törvény / héber elnevezése: „A törvény ismétlése”. Latinul: Deuteronomium Mózest tünteti fel a könyv szerzőjének. Tartalmazza Mózes három búcsúbeszédét, amiket az ígéret földjével szemben tartott, történeti visszatekintést és a búcsúáldást. A tíz parancsolatot a második beszédben (5. fejezet) ismétli meg. 
 
Tudom, mindez így nagyon sarkított, bizonyára sokak közületek sokkal többet, alaposabban tudtok a Bibliáról.
Az összeállítást annak szántam, aki nem ismeri a Bibliát: hátha kedvet kapsz egy kis után olvasáshoz?
A Tízparancsolatot ezen ismeretek nélkül is megérthetjük, de miért ne törekedjünk arra, hogy rálássunk az egészre?
 
2007. június 13. FM